A várandósság felmondási védelmet jelent, de csak akkor, ha az esetleges felmondás esetén a munkavállaló erről a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját.
A várandósság tényét a munkavállalónak be kell jelentenie, lehetőség szerint írásban. A bejelentés nem csak felmondási védelem miatt fontos, hanem annak érdekében is, ha a kismama eredeti munkaköre születendő gyermekére veszélyt jelentene, akkor részére átmenetileg – a várandósság megállapításától a gyermek egyéves koráig - más munkakört biztosítson a munkáltató, ha nincs ilyen munkakör, akkor pedig felmentésre kerüljön – állásidő fizetése mellett – a munkavégzés alól.
Mindennek feltétele azonban, egy munkaköri alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény, a felmentés idejére akkor jár alapbér, ha a felmentésre nem a felajánlott (állapotának megfelelő) munkakör visszautasítása miatt került sor.
Ha határozatlan idejű a munkaszerződése, akkor az Munka törvénykönyvének a 60. §, valamint a 65-66. §-a az ide vonatkozó jogszabály, amit gyakorolnia kell a munkaerő kölcsönzőnek is, ha határozatlan idejű munkaszerződéssel van a leendő kismama foglalkoztatva és várandósságát bejelentette.
Ha a várandós nőnek a munkaszerződése határozott időre szól - amikor a meghatározott idő lejár - függetlenül attól, hogy gyermeket vár munkaviszonya megszűnik, így tehát rájuk nem érvényesül a védelem. A kölcsönzött dolgozó a munkaerő-kölcsönzővel áll munkaviszonyba, tehát neki ott kell a várandósságát jelezni.
„65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.
(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b)a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap
tartama alatt.
(4) A (3) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén a 75. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
(6) A (3) bekezdés c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.”
„66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
(2) A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
(3) Kizárólag
a) a munkáltató személyében bekövetkező változás,
b) a 99. § (3) bekezdése vagy a 135. § (4) bekezdése szerinti megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.
Felszámolási eljárásban nem alkalmazható.
(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
(6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe.
(7) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
(8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy
c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
60. § (1) A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
(2) A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
Az Mt. 220. §-a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó (a 66.§-tól eltérő szabályrész) felmondási szabály. A várandósság védelemre jogosító állapot abban az esetben, ha bejelentette és határozatlan idejű munkaszerződéssel van alkalmazva.
„220. § (1) A 66. § (2) bekezdése alkalmazásában a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése.
(2) A felmondási idő tizenöt nap.
(3) A kölcsönbeadó felmondása esetén - eltérő megállapodás hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.”
További - a határozott idejű munkaszerződéshez és a várandóssághoz kapcsolódó kérdések:
1. Mi történik akkor, amikor a várandósság ideje alatt letelik a határozott idejű munkaviszony? Megszűnik a munkaviszony?
Igen, amikor a munkaszerződésben meghatározott dátum elérkezik a munkaviszony automatikusan megszűnik. (Már nincs érvényben az a korábbi Mt. szabály, hogy ha vezetője tudtával legalább egy napot tovább dolgozik a munkavállaló, akkor a határozott idejű munkaszerződés határozatlan idejűvé alakul át.)
2. Munkaviszony nélkül nem kap tovább táppénzt a kismama a szülés időpontjáig? Sajnos nem, mivel a passzív jogon járó táppénz lehetősége 2011. július 1-től megszűnt és a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásokra csak abban az esetben jogosult, ha biztosítási viszonyban áll. Az egészbiztosítási járulék egyéni megfizetésével ez a jog fenntartható.
3. Nem lesz jogosult szülési szabadságra és gyermekgondozási díjra (GYED-re)?
Nem lesz jogosult, ha megszűnik a munkaviszonya - ezzel együtt a biztosítási jogviszonya is - a szülés előtt terhességi gyermekágyi segélyre (TGYÁS-ra) és gyermekgondozási díjra (GYED-re) sem. Azonban, ha a munkaviszony a szülést megelőző 42 napon belül szűnik meg, akkor terhességi gyermekágyi segélyre (TGYÁS-ra) jogosult lesz, gyermekgondozási díjra nem.
4. Hogyan válhat mégis jogosulttá az anyasággal járó ellátásra?
Az a várandós munkavállaló nő, aki a munkaviszony megszűnését követően álláskeresési járadékra jelentkezik be vagy - még munkaviszony megszűnése előtt - veszélyeztetett terhesként táppénzes állományba kerül (táppénzre jogosító ideje mértékéig) jogosulttá válik a terhességi gyermekágyi segélyre (TGYÁS-ra).
A tényleges jövedelem nélkül, álláskeresési járadékról igényelt terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) alapja a minimálbér 130%-a, bruttó összege annak 70%-a.
A gyermekgondozási díjra (GYED-re) jogosultsághoz a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosításban töltött idővel kell rendelkeznie.
4. A gyermekgondozási segély (GYES) és a családi pótlék (Csp) alanyi jogon járójuttatás, a gyermek megszületése jogosít rá, egyéb feltételek megléte mellett.
A családi pótlék ma már nevelési ellátás néven (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár, illetve az iskoláztatási támogatás néven a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára.
5.Az „Anyasági támogatás” nincs biztosítási jogviszonyhoz kötve. A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – részt vett a terhes-gondozáson.
Összege (2013-ban): öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft) 225 %-a: 64.125 Ft, ikergyermekek esetén 300%-a: 85.500-Ft
6. Egészségbiztosítási járulék: havi 6660 (napi 222) Ft, 2013-ban. Ezt kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, valamint annak a belföldi természetes személynek, aki nem jogosult biztosításra, mert nem áll munkaviszonybana járulék befizetését más is átvállalhatja.
Sokan nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy a tb kötelezően fizetendő biztosítás. Azok, akik hazánk területén bejelentett lakcímmel rendelkeznek, de munkabérből vagy vállalkozói járulékból nincs fizetve a társadalombiztosításuk, azoknak az adóhatóság jelenleg napi 170 forint összeget számol fel, függetlenül attól, hogy volt-e orvosnál vagy sem.
Kinek nem kell fizetnie? Fizetés alól azok kapnak felmentést, akik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kivételek egyikébe sorol: ide tartoznak például a gyesen, gyeden lévők, ápolási díjban részesülők, a nappali tagozaton tanulók és a szociálisan rászorultak. A felsoroltak egyikének sem kell saját maga után járulékot fizetnie, helyettük a magyar állam vállalja át a költségeket.
2013. november 11. Válaszolt: Tarsoly Imréné szakértő