2012. július 1-ét követően, az új Munkatörvénykönyv hatályba lépése után sem változott, hogy a szakszervezet joga megnevezni ki az a személy, aki a munkaidő-kedvezményt igénybe veszi. ( A munkaidő-kedvezmény mértéke: a munkáltatóval munkaiszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra.) A távollét időtartamáról és az igénybe vevő személyről bejelentési kötelezettsége van a szakszervezetnek, melyet a törvény az igénybevételt megelőző legalább 5 napban határoz meg, melytől csak rendkívüli esetben lehet el térni.
Azt, hogy személy szerint kik és mikor veszik igénybe a munkaidő-kedvezményt – az új Munka törvénykönyve szerint is - a szakszervezet hatásköre, a munkáltatónak nincs beleszólása. A személyről és az időpontról bejelentést kell tenni és erről nincs a szakszervezetnek egyeztetési kötelezettsége. Ezt a szakszervezet határozza meg, akár még olyan személy/személyek is igénybe vehetik, aki/akik nem tagjai a szakszervezetnek, vagy nem tisztségviselők.
A törvény azt sem korlátozza, hogy hány munkavállaló (tag, vagy tisztségviselő) veheti igénybe, ami korlát az csak az alapszervezetnek járó munkaidő-kedvezmény óraszáma lehet (a két tagonként számított havi egy óra).
A lényeg tehát: a munkaidő-kedvezmény óráinak számával a szakszervezet gazdálkodik és az igénybe vevők számát és idejét is Ők határozhatják meg, lehet kettő, de akár tizenkettő fő is, egy óra, de akár egész nap is, ha telik a munkaidő-kedvezmény óraszámából.
Fontos azt is tudni, hogy amikor a szakszervezet a munkáltatóval tárgyal, annak időtartama a munkaidő-kedvezmény mértékébe nem számít bele, tehát nem kell levonni az igénybe vett órákat, de a távolléti díj erre az időtartamra a résztvevőket megilleti.
2012. december 10. Válaszolt: Tarsoly Imréné szakértő