”A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló 2012. évi CXLVI. törvény 2012. október 15-én, a 136.-os Magyar közlönyben jelent meg.
A törvény alapján egy hároméves támogatási rendszer keretén belül bruttó 100 ezer forint munkabérig az első két évben 28,5 %, a harmadik évben pedig 14,5 % járulék elengedéssel - foglalkoztatási támogatás (szociális adó + szakképzési hozzájárulás) jár a kisgyermekes anyákat foglalkoztató munkáltató számára.
A 2012. évi CXLVI. törvény vonatkozó részletei:
„1. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szakhoz. tv.) 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya
a) a pályakezdő munkavállalók után az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése szerint,b) a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint, vagy
c) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
„462/D. § (1) A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
(3) A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
(4) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
(5) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.”
5. § (1) Az Eat. 463. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze
a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,
b) a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után,
c) a tartósan álláskereső személyek után, és
d) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény.”
(2) Az Eat. 463. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 461. §-ban és 462/B-462/D. §-ban meghatározott kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót.
E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
Mindez mellett pályázati forrásokból is van lehetősége a munkáltatónak, jelenleg a GOP-2012-3.5.1/B pályázattól:
Az „Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban női munkavállalók és GYES/GYED-ről visszatérők integrációja a munkaerőpiacon a részmunkaidő, távmunka és osztott munkaidő alkalmazása révén” című pályázati anyagokat:
A pályázat célja, hogy a vállalkozások számára tegyen elérhetővé forrásokat, amelyekkel egyenlő esélyekhez juttatják a pályázat célcsoportjait a Lisszaboni Növekedési és Foglalkoztatási Stratégia céljainak a részmunkaidő, távmunka és osztott munkaidő bevezetése és alkalmazása révén.
A pályázaton keresztül olyan munkahelyi körülmények megteremtése a cél, ezen belül olyan szolgáltatások bevezetése a magyar vállalkozások körében, amelyek biztosítják ezen csoportok számára az egyenlő esélyeket a hatékony munkavégzéshez, illetve amelyek segítik ezen csoportok integrációját a munkaerő piacon.
A pályázatra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,5 Mrd forint a 2012-2013. évekre.
Támogatás összege: minimum 1 millió, maximum 10 millió Ft.
A pályázatok benyújtása 2012. december 31-ig lehetséges.
2012. november 26. Válaszadó: Tarsoly Imréné szakértő