Szabadság (Mt. 115-121.§): a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve (Mt.) a rendes szabadságot alap- és pótszabadságban határozza meg. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, míg a pótszabadság mértékét és megadásának módját meghatározott életkor betöltéséhez köti a jogalkotó. Ezen kívül pótszabadság illeti meg többek között a 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalót, az apát gyermeke megszületése esetén, vagy a fiatal munkavállalót, illetve a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót is. A munkavállalónak, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár, és a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. (Mt. 122-125. §) A szabadságot az Mt. szerint köteles a munkáltató kiadni úgy, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, vagy kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Ezen esetekben a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
Fontos továbbá, hogy a szabadságot megváltani nem lehet, amely alól kivételt képez, a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott arányos szabadság kötelező megfizetése.
forrás: penzcentrum.hu