Karantén - mi jár a dolgozónak?

 

Jelenleg nagyon aktuális a kérdés: vajon mire számíthat a munkavállaló, ha a koronavírus-járvány terjesztésétől való félelm miatt önként vagy a munkáltató kérésére karanténba vonul, esetleg hatóságilag elrendelt karanténba zárják?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetőséget ad arra, hogy a dolgozó – a munkaadó engedélyével – mentesüljön a munkavégzés alól, és ezért még pénzt is kapjon. A Mt.  a két fél megállapodására bízza a felmentés alatt járó összeget, ami a fizetésének nullától száz százalékáig bármi lehet. A munkaadó azonban nem köteles a kérést teljesíteni, az ő mérlegelési lehetősége is szabad. Arra jogszerűen nem kényszerítheti a dolgozót, hogy menjen szabadságra,de mint ismeretes, ez mostanában azért megtörténik. Az időszakos leállásra létezik az úgynevezett állásidőre helyezés fogalma, ami alatt a dolgozót a teljes alapbére megilleti. A törvény az "elháríthatatlan külső okot" kivételként nevesíti, a mostani helyzet pedig pont ilyen. Ilyen esetben a feleknek kell megállapodnia. Ezen felül kollektív megállapodásban is szabályozhatók az ilyen esetek. Ha valaki fertőzött, az már más helyzet, akkortilos a közösségbe mennie, és akkor táppénz jár neki. Az önkéntes karanténra – mikor csak a betegség terjesztésétől való félelem motivál az otthon maradásra – viszont nem jár táppénz. Aki pedig a betegség vagy annak gyanúja miatt hatósági karanténban van, az valamilyen juttatást kap, még akkor is, ha nem beteg, csak lezárták a települést, ahol él. A karanténnak több fajtája van, az egyik a járványügyi zárlat. Ezt a tisztifőorvos rendeli el, aki értesíti az üzemorvost, melynek végén a dolgozót keresőképtelen állományba helyezik. Ilyenkor táppénzt kap, ám ha közben megbetegszik, átkerül betegszabadságra, míg ki nem merül a kerete. Ha meghaladta, ismét táppénzre kerül.

forrás: szakszervezetek.hu

Elindult a koronavírusról tájékoztató honlap: https://koronavirus.gov.hu/