varsói felkelés - szakszervezeti szerepvállalás

 

Ma, augusztus 1-jén van a varsói felkelés 73. évfordulója. Az eseményekről megemlékezve szeretnénk egy kevésbé ismert történetet bemutatni:

A lengyelek 1944-ben elkeseredett harcukat abban a reményben kezdték meg, hogy amennyiben sikerrel járnak, a németek kiűzése utána saját kormányt alakíthatnak, és a háború után helyreállíthatják nemzeti függetlenségüket. Az egy hónapos kíméletlen harcok során kitüntette magát a 104-es Szindikalista Század (104 Kompania Syndykalistów), melyet a német megszállás alatt földalatti mozgalomként működő Lengyel Szindikalisták Uniója hozott létre.

A század a Honi Hadsereg részeként Varsó óvárosában kezdte meg a harcot már az első nap. Magukat piros-fekete szalaggal különböztették meg a felkelők általános viselt fehér vagy lengyel nemzeti színű kitűzőjétől. Volt egy speciális egységük is, amelyben csak nők szolgáltak. 50 felkelő alkotta kezdetben a „századot”, létszámuk a számos önkéntesnek köszönhetően már harmadik napra 360 főre nőtt a veszteségeik ellenére. Ütőképességük akkor nőtt meg igazán, amikor sikerült német fegyvereket zsákmányolniuk a Krasinski Palota elfoglalásával. A felkelés utolsó napjaiig harcoltak, veszteségeik 50% felett voltak. Végül utolsó néhány tucat katonájuk szeptember közepén hagyta el a várost a Visztulán keresztül, ahol csatlakoztak az Első Lengyel Hadsereghez.

A harcok során a század nemcsak a fegyveres összecsapásokból vette ki a részét, hanem saját péksége volt, ahonnan a civil lakosságot is ellátták, valamint kórházat is üzemeltett, továbbá két lapot is kiadtak, Iskra (Szikra), valamint Syndykalista címmel.

A magyarok hősies szerepvállalásáról itt olvashattok bővebben.

forrás: Wikipedia angol oldala