Békaperspektíva - a társadalmi minimum alatt

Megjelent: 2018. június 05. kedd, 08:07

A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján  2017-ben is közzétette a létminimum értékeket. 2017-ben a magyar háztartások majdnem harmada élt létminimum alatt, több mint fele az ennél picivel kevesebb éhendöglést ígérő társadalmi minimum alatt.

A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosítsa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. A Policy Agenda által kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. Például, ha bármilyen váratlan kiadás adódik, mint egy kisebb háztartási gép cseréje, vagy egy betegség miatt jövedelem-kiesés, akkor a létminimum alatt, nincsen erre fedezete a háztartásnak.

2017-ben a korábbi KSH módszertan, és a KSH által felvett háztartási statisztikai adatállomány adatai alapján a létminimum egy főre jutó összege: 90.450 Ft volt. Ez két keresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében: 262.305 Ft. Magyarországon 2017-ben ez alapján a háztartások 25%-a élt a létminimum háztartásra jutó összegét el nem érő bevételből. Ezek a háztartások jellemzően nagyobb létszámúak, mint a létminimum felett élők, ezért a magyar társadalom közel harmada él a létminimum alatt.

Mi a helyzet a társadalmi minimummal A társadalmi minimum a következőt fejezi ki: „szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”

2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke: 117.720 Ft, ami alapján 2017-ben a magyar háztartások: 48%-a tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, ez alapján kiszámolva kijelenthető, hogy a lakosság 53% olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelemi szint.

Komoly különbségek vannak természetesen a régiók között is. A Dél-Dunántúlon például a háztartások 61%-a él a társadalmi minimum alatt, ami egy százalékkal romlott tavaly óta. Csak az Alföld északi és déli részén rosszabb a helyzet.

A létminimum alatt élők helyzete két dologgal javítható: egyrészt a bérek emelkedésével, másrészt a társadalmi ellátások javításával. A bérek kapcsán 2017-ben és 2018-ban is jó úton járunk a szakszervezeti célkitűzésnek megfelelően, miszerint 2018. január 1-től a nettó minimálbér és a létminimum összege legalább azonos legyen. A kétéves bérmegállapodás alapján a minimálbér esetében ez a mostani adórendszerrel számolva reálisan elérhetőnek látszik. De nem azt jelenti, hogy minden dolgozó család egyből a létminimum határa fölé kerül, mivel számottevő a gyermekes és gyermeket (már) nem nevelő családok közötti különbség. Ezért szükséges lenne a befagyasztott családi ellátások emelése is, mivel a gyerekek után járó adókedvezményeket nem mindenki tudja igénybevenni.

forrás: pecsistop.hu