Hónapról hónapra szebb képet fest a hivatalos statisztika a bérekről, ám a dolgozók többsége ezt nem érzi. Nem csoda: csak egy szűk réteg keres akkora összeget, amekkorát a többség együttvéve sem - olvasható a nepszava.hu oldalon. A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Sőt, a munkavállalók legjobban kereső 5 százaléka annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve. Vagyis 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda számításaiból. Ezek a számok azt mutatják: óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik. Ez az oka annak, hogy a KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival. Fontos azt is megemlíteni, hogy ezek az adatok csak a bérjövedelmekre vonatkoznak és nem tartalmazzák a 4 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatók adatait sem. Tehát, az egyenlőtlenség, a társadalmi igazságtalanság, feltehetően még ennél is nagyobb mértékű.Search results
Mint ismeretes, nyáron a kormány arról döntött, hogy csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak, és emellett több támogatás adómentessége is megszűnne. A kezdeti reakcióktól eltérően viszont úgy tűnik, mégsem kell eltemetni Magyarországon a cafeteriarendszert. A béren kívüli juttatásokat a munkáltatók nagy része az adóterhek növekedése ellenére is meg kívánja tartani. Ráadásul, a héten ülésezett a Versenyszféra Konzultációs Fóruma (VKF), ahol a témáért felelős államtitkár megemlítette, hogy lehet még változás a cafeteria szabályokban. A mostani VKF tárgyaláson a felek értékelték a 2018-as gazdasági folyamatokat és áttekintették a többéves bérmegállapodás hatásait is. A megbeszélésen igényként felvetődött a járulékcsökkentés a munkáltatói oldal részéről, míg a munkavállalók képviselői azt szeretnék, hogy tisztán lehessen látni a cafeteria szabályok ügyében, még a bértárgyalások megkezdése előtt. Az egyeztetések várhatóan még ebben a hónapban folytatódnak. Bizakodva várjuk a fejleményeket.
Az inforádió a témában készített interjút Kordás László MaSZSZ elnökkel, ami hanganyaggal együtt itt található.
Hónapról hónapra szebb képet fest a hivatalos statisztika a bérekről, ám a dolgozók többsége ezt nem érzi. Nem csoda: csak egy szűk réteg keres akkora összeget, amekkorát a többség együttvéve sem - olvasható a nepszava.hu oldalon. A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Sőt, a munkavállalók legjobban kereső 5 százaléka annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve. Vagyis 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda számításaiból. Ezek a számok azt mutatják: óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik. Ez az oka annak, hogy a KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival. Fontos azt is megemlíteni, hogy ezek az adatok csak a bérjövedelmekre vonatkoznak és nem tartalmazzák a 4 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatók adatait sem. Tehát, az egyenlőtlenség, a társadalmi igazságtalanság, feltehetően még ennél is nagyobb mértékű.
Magyarország abban a különös helyzetben van, hogy míg a gazdasága folyamatosan erősödik, és ránézésre évről-évre javul a foglalkoztatási rátája is, addig a munkaerőpiacon egyre rosszabbul teljesít. A régióban itt a legnagyobb a strukturális munkaerőhiány, és lassan, de biztosan bővül azoknak a területeknek a köre, amelyek érintettek a problémában. A helyzet égető, hiszen sokszor már nem csupán a további fejlődést akadályozza, hanem a vállalt kötelezettségek teljesítését is. De nem elég a munkaerőt megszerzni, levadászni és átcsábítani, meg is kell tartani. Ahhoz, hogy a munkavállalók elégedettek és lojálisak legyenek, ma már nem elég önmagában a magasabb bér. Jobb munkakörülményekre is szükség van: aktív információ-áramlásra, gördülékeny napi ügyintézésre, vélemény-nyilvánítási lehetőségekre, családbarát hozzáállásra, stb. Erről olvashatunk bővebben a penzcentrum.hu oldalán.
Csak a túlórakeretek túllépésével tudja egyre több termelő cég teljesíteni a megrendeléseket. A dolgozók a magasabb fizetés reményében mennek bele a veszélyes játékba. Hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni a termelőcégek, hogy a törvényben megengedettnél jóval többet dolgoztatják munkavállalóikat. A háttérben az egyre jelentősebb munkaerőhiány áll: az emiatt kieső munkaórákat ugyanis valahogy pótolni kell. A szakszervezetek eközben szélmalomharcot vívnak a túlóráztatás visszaszorítása érdekében, hiszen sok dolgozó csak azt látja: több pénz tud keresni. Azt viszont nem mérik fel, hogy hosszú távon mindezzel maguk alatt is vágják a fát, hiszen az egészségükkel játszanak - olvasható a nepszava.hu itt található cikkében.
Megkezdődtek az egyeztetések a jövő évi bérekről néhány cégnél. Így szeptember 18-án a kecskeméti Mercedes gyárban is lezajlott a bértárgyalások első fordulója. Jelenleg már két fordulón vannak túl, de egyelőre csak az álláspontok ismertetése zajlik. A mellékelt képen a kecskeméti MBMH Vasas Alapszervezet bértárgyaló delegációja látható. Balról jobbra: Bere Ferenc, Balog Ferenc, Dr Neuport Zsolt, Hup Richard, Besenyi Kitti, Szlávik István, Somogyi Attila és Csercsa István.
Jó munkát, sikeres tárgyalásokat kívánunk! Hajrá Vasas!
Október 3-án, a korábban született elképzelésünknek megfelelően, a Kábelgyártó Vasas Alapszervezet, a Pyrós Vasas Alapszervezet és a Bakony Kerámia Vasas Alapszervezet, valamint a 2018. szeptember 24.-én alakult Car-Pit Vasas Alapszervezet tisztségviselői a májusban tartott két napos szervezetfejlesztő tréningen hallottakat elemezték és értékelték ki balatonalmádi tréningünkön.
A résztvevők beszámoltak a változásokról, eredményeikről és az ellőttük álló feladatokról tájékoztatták a jelenlévőket. Elmondható, hogy majd minden területen van pozitív eredmény. A nap programját Rácz Ferenc a Vasas oktatásért felelős szakértője vezette. A délután egy szituációs gyakorlatot mutatott be két kolléga, amit a résztvevők elemeztek ki.
Köszönöm minden résztvevő tisztségviselő aktivitását és a tartalmas napot, amit együtt töltöttünk!
Holly László
régiós ügyvivő
Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékű nagyberuházásokat bejelentett cégek – derül ki a jegybank összesítéséből. A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egyenesen azt mondta, hogy a tervezett beruházások valójában nem 15 ezer új, hanem 15 ezer másmilyen munkahelyet hoznak majd létre a magyar gazdaságban. A hazai munkaerőpiacon a Vasas alelnöke, László Zoltán sem lát bővülési lehetőséget, s attól tart, hogy a munkaerőproblémák miatt néhány cég hamarosan befejezi a termelést Magyarországon. A nepszava.hu-n megjelent teljes cikk, itt olvasható.
2018 szeptemberében a PIKOPACK Vasas Alapszervezete ismét főzőversenyt rendezett. Öt csapat jelentkezett a feladatra. Mindenki azon imádkozott, hogy ne mossa el az eső a rendezvényünket. Meg is hallgattak fentről, mert az idő gyönyörű volt. Délelőtt 10 órakor kezdődött a program a Pinkoczi mazsorett bemutatójával, majd Dienes Máté énekét és gitárjátékát hallgattuk a bűvész úr megérkezéséig, majd délután is. Délelőtt a gyerekek birtokba vették a pónilovakat, és délután fél háromig szinte szünet nélkül dolgoztak a lovak. Volt olyan gyermek, aki egész nap a pónin ült (még a bűvész előadása alatt is), mások az aszfaltrajz művészetét gyakorolták. Közben elkészült az ebéd, és nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen minden étel nagyon finomvolt.
László Zoltán a Vasas alelnöke a zoom.hu-nak adott nyilatkozatában arrról beszélt, hogy a most kezdődő, a jövő évre szóló bérmegállapodások tekintetében legalább kétszámjegyű bérfejlesztés a cél, és nem feltétlenül a tízeshez nagyon közeli számokat szeretnénk látni. Erre kell, hogy legyen tartalék a munkáltatói oldalon, hiszen elég sok könnyítést kaptak az elmúlt időszakban a cégek, ilyen például a szocho többszöri csökkentése és a társasági adó mérséklése is. A teljes cikk itt olvasható.
