Search results
Megjelent a MaSZSZ "Érdek és Védelem" című lapjának legújabb száma, melynek kiemelt témája a nemrégiben módosított cafeteria szabályok, de szó esik benne a keresetek alakulásáról, a feketemunkáról és a létszámhiáyról is. Az újságot megtaláljátok itt.
A munkaadóknak a hőséghullámok idején különösen a szabadban végzett fizikai munkáknál 14-16 Celsius-fokos hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítaniuk a munkavállalóknak a higiénés követelmények betartásával, a munkaszervezésnél pedig rendszeres pihenőidőket kell beiktatniuk. A Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya a munkaidőkeretben (például 12 órás beosztásban) dolgozók esetében a hőségriasztás idején azt javasolja a munkaadóknak, hogy ütemezzék át a munka-pihenési rendet, valamint az érintett dolgozók számára alakítsanak ki gyakoribb és hosszabb pihenőidőket - olvaható a szakszervezetek.hu itt megtalálható cikkében.
Nyílt levelet küldött minden országgyűlési képviselőnek a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ), amelyben azt kéri, ne szavazzák meg a cafeteria adóztatásának tervezett változtatását. Kordás László, a szövetség elnöke kedden Salgótarjánban sajtótájékoztatón ismertette: miután a kormány nem fogadta el javaslatcsomagukat, a törvényalkotási bizottság ülésén pedig nem kapott szót, így szeretnék meggyőzni a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat.
A MaSZSZ elnöke bejelentette azt is, hogy a szavazást publikussá teszik. Ki fogják kérni a szavazási jegyzőkönyvet,és februárban minden dolgozó megtudja majd, hogy személy szerint ki szavazott IGEN-nel, vagyis kinek köszönhetően csökken a jövedelme, ki miatt nem kap iskolakezdési támogatást, albérleti hozzájárulást, és nem érkezik utalás az önkéntes nyugdíjpénztári számlára sem.
Emlékeztetőül: A kormány egy hónapja benyújtott törvényjavaslata megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit is, így az önkéntes pénztárakba való befizetés hozzájárulása, az iskolakezdési támogatás, az albérleti hozzájárulás, az üzemi étkezés, a lakásmegtakarítások azonosan adóznak majd a bérrel. A változások ráadásul közel kétmillió embert érintenek, hiszen több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak.
Idézet az országgyűlési képviselők esküjének szövegéből: "Én ........................................, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy ... munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, ..."
Úgy legyen!
A parlamenti képviselők többsége pénteken megszavazta, hogy 2019-től a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású elem, megszűnik viszont az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás és az iskolakezdési támogatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetéria halálos ítéletét.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség, és természetesen a Vasas is határozottan tiltakozik a cafetéria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen. A köztársasági elnököt a konföderáció arra kéri majd fel, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek.
Legfelsőbb szinten az összes kört megfutották tehát a szakszervezetek. Már csak Áder János döntése van hátra. Eddig a teljes elutasítás volt a válasz. A politikusokat nem igazán érdekli, hogy mi lesz azokkal a dolgozó emberekkel, akik megválasztották őket és akiknek a megtermelt és befizetett adóforintjaiból busás béremelést és juttatásokat szavaztak meg maguknak.
forrás: szakszervzetek.hu
2009-ben az ENSZ Közgyűlése július 18-át Nemzetközi Mandela-napnak nyilvánította. De, ki is volt Nelson Mandela? Egészen röviden összefoglalva: Egy afrikai törzsfőnök fia, aki megismerkedett a nyugati civilizációval, felháborodott a népét érő igazságtalanságokon, előbb szabadságharcos, majd fegyenc lesz belőle, hosszú évek múlva pedig Dél-Afrika első fekete elnöke let, és végül a történelem ünnepelt nagyjai közé került.
Elkészült a MaSZSZ/Vasas tagkártyával igénybe vehető aktuális kedvezményekről egy összesítő táblázat, melyet megtaláltok itt és a honlap "szolgaltatasaink/ajanlatok-tagjaink-szamara" menüjében. A táblázatban megyei bontásban találjátok a szolgáltatókat, a kedvezmény mértékét, és valamilyen elérhetőséget, honlap/facebook linket. A lista reményeink szerint folyamatosan bővül, igyekszünk havonta aktualizálni. A legközelebbi módosítás szeptemberben várható.
Ha 35 év alatti Vasas tag vagy
- és szeretnéd a Vasast nemzetközi szinten képviselni,
- és szeretnél hozzád hasonló helyzetű, más országbeli fiatal Vasasokkal találkozni,
- és van véleményed
- és érdekel mások véleménye az európai fiatal munkavállalók helyzetéről,
akkor jelentkezz Bábel Balázsnál (babel.b@vasasok.hu; +36-70-455-5698)!
A veszprémi ipari parkban negyed évszázadon át nem történt semmilyen intézkedés a közlekedés javítására. A helyi Vasas szakszervezeti tagok úgy döntöttek, nem nézik ezt tétlenül, nem állnak hoszasan a közlekedési dugókban, és tapossák a sarat szó nélkül. 2016-ban elkezdték az akcióikat. Első lépésként júliusban útnak indították a "Mennyit ér 200m aszfaltos út?" kampányukat, aztán aláírásgyűjtést szerveztek, majd a helyi Vasas tisztségviselők részt vettek Veszprém város közgyűlésén, ahol beszámoltak az aláírásgyűjtő akciójukról és a polgármestertől kérték, hogy az ipari körzet közlekedésfejlesztése kerüljön mielőbbi megvalósításra. 2018. tavaszán forgalomgyorsító demonstrációjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kánikulában a műszakváltások után a buszok nem tudnak kihajtani a Házgyári útra, ami miatt gyakoriak a rosszullétek a munkásjáratokon, és sürgették a tervezett munkálatok megkezdését.
A tiltakozások beindították az eseményeket. A tervezés, pályázatok után, ha 2 év csúszással is, de elindultak a kivitelezési munkák.
GRATULÁLUNK! Büszkék vagyunk a veszprémi Vasasokra, akik nem adták fel a küzdelmet és végül elérték céljukat!
forrás: uzemiszemle.blog.hu
A KSH gyorstájékoztatójában a magyar bérek alakulásáról is olvashatunk a 2017 január-decemberi időszakra vonatkozóan. Az adatok alapján elmondható, hogy általánosságban nő az átlagkereset. 2017 decemberében az átlagos bruttó munkabér 327.700 Ft volt, ami 13,5 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi. A KSH jelentése szerint a „növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések” voltak hatással.
A különböző szférákra lebontott adatok alapján a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (561.600 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabb (185.000 forint).
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 312.100 forint volt, 12,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 81.700 Ft, nettó 54 300 Ft volt.
A statisztika természetesen a nagy átlaggal számol, ettől minden szférában jelentős eltérés lehet lefelé, illetve fölfelé is.
A női-férfi keresetek közötti résről a KSH 2006 óta vezet adatokat, Budapesten azóta a különbség vagy stagnál, vagy nő. A 2006-os évben 15%, majd 2007-től 2009-ig 16%, a következő években 17 és 18%, majd 20, 19, 19 és 2015-ben ismét 20%-os volt, ami nem változott 2016-ban sem.
Fenti adatok után különösen érdekes olvasni arról, hogy a parlament törvényalkotási bizottsága a múlt héten megszavazta, hogy havonta nagyjából 200 ezer forinttal kereshetnek többet a parlamenti képviselők. Így ezek után a képviselők a bruttó havi átlagfizetés háromszorosát keresnék, ami azt jelenti, hogy míg eddig 748 000 forint volt a tiszteletdíjuk, a jövőben ez 948 000 forintra nőne, ha az országgyűlés is megszavazza a javaslatot. A frakcióvezetők ennek a dupláját, a helyetteseik pedig kicsivel több mint a másfélszeresét keresnék az újonnan megállapított képviselői alapfizetésnek. Ha egy képviselő bizottsági tag, akkor a nagyjából bruttó egymillió forintos alapbére 1,2-szeresét keresné. És mivel a törvény szerint a lakhatási támogatás is a tiszteletdíjhoz igazodik (annak 25 százaléka), ezért így értelemszerűen a lakhatási támogatásra is több pénzt vehetnek majd fel a képviselők. A képviselők havi költségkeretét is alaposan megemelik. Aki listán került be, annak a fizetésével megegyező összegű keret áll majd a rendelkezésére, aki pedig egyéniben jutott be, annak ennek a duplája – ez derül ki a törvénytervezetből.
