Search results
Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékű nagyberuházásokat bejelentett cégek – derül ki a jegybank összesítéséből. A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egyenesen azt mondta, hogy a tervezett beruházások valójában nem 15 ezer új, hanem 15 ezer másmilyen munkahelyet hoznak majd létre a magyar gazdaságban. A hazai munkaerőpiacon a Vasas alelnöke, László Zoltán sem lát bővülési lehetőséget, s attól tart, hogy a munkaerőproblémák miatt néhány cég hamarosan befejezi a termelést Magyarországon. A nepszava.hu-n megjelent teljes cikk, itt olvasható.
László Zoltán a Vasas alelnöke a zoom.hu-nak adott nyilatkozatában arrról beszélt, hogy a most kezdődő, a jövő évre szóló bérmegállapodások tekintetében legalább kétszámjegyű bérfejlesztés a cél, és nem feltétlenül a tízeshez nagyon közeli számokat szeretnénk látni. Erre kell, hogy legyen tartalék a munkáltatói oldalon, hiszen elég sok könnyítést kaptak az elmúlt időszakban a cégek, ilyen például a szocho többszöri csökkentése és a társasági adó mérséklése is. A teljes cikk itt olvasható.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk több alkalommal is egységesen hívták fel a kormányzat és a közvélemény figyelmét a 2019. évi központi költségvetési törvény, valamint az adótörvények munkavállalókra nézve hátrányos módosítására. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a béren kívüli juttatások rendszerét szűkítő elfogadott törvények jelentős érdeksérelemmel és nettó jövedelemcsökkenéssel járnak a munkavállalók számára, a többéves bérmegállapodás által elért eredményeket gyengítik, ugyanakkor a központi költségvetésben számottevő bevételt nem eredményeznek. Az erről szóló írás itt olvasható.
2019. január 1-től a törvényi változások következtében megszűnik a legelterjedtebb cafeteria-elemek kedvező adózása. Így a 2018-ig érvényes, kedvezményes (0 %-os, 34,5 %-os, 40,71 %) sávokban adózó béren kívüli juttatások jelentős részét magasabb adóval sújtják majd. Ez azt jelenti, hogy jövedelemként fognak adózni, és bruttó 81,95 % adót kell majd fizetni e szolgáltatások után! Ebbe a kategóriába kerül az egészség-és nyugdíjpénztári hozzájárulás, az étkezés támogatása, a helyi bérlet kifizetése, a lakáscélú támogatás, az albérlet-támogatás, az iskolakezdés, továbbá az iskolarendszeri képzések támogatása, valamint az Erzsébet-utalvány is. A népszerű és megszokott juttatások közül csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes. A változások tehát komoly jövedelemcsökkenéssel járnak majd, súlyos tízezreket vesznek ki a munkavállalók zsebéből.
A fenti módosítások az érintett munkavállalók véleményének megkérdezése nélkül, és az őket képviselő szakszervezetek tiltakozásai ellenére kerültek elfogadásra. Ez a mai szakszervezeti tiltakozó akció kiváltója. Ezért tiltakozunk, és kérjük tagjaink és a többi munkavállaló támogatását akcióink sikeréhez. Hajrá VASAS!
A B.Braun Vasas alapszervezet tisztségviselői, üzemi tanács tagjai és munkavédelmi bizottsága egy komplex képzésen vettek részt Balatonalmádiban, szeptember 10-13. között. A képzést Ázsót Istvánné (Irénke) vezetésével szervezték meg, melyre meghívást kapott a tavasszal alakult új munkahelyi szervezet, az Apolló vezetője és helyettese is. A képzés gerincét a munkavédelem, munkajog, csapatmunka és a közösségépítés alkotta. Előadók voltak: Rácz Ferenc a Vasas oktatásért felelős szakértője, Győrfi Gábor a Knorr-Bremse alapszervezetétől, Bere Ferenc Vasas Dél-alföldi régió vezető, Dr. Dudás Katalin munkajogász, Spieglné Balogh Lívia és László Zoltán Vasas alelnökök. A jóhangulatú és interaktív workshopok hasznos tudást közvetítettek a résztvevőknek.
Hajdu Antal Észak-magyarországi régió vezető
Az EVDSZ felhívásához csatlakozva, a 2019. évi béren kívüli juttatások méltánytalan megadóztatása ellen tiltakoznak és szimpátia tüntetést tartanak a lengyel kormány önkéntes nyugdíjprogramja mellett ma 14 órától Budapesten a Városligeti fasorban ágazati szakszervezetek és konföderációk képviselői. A Vasas is tiltakozik a béren kívüli juttatásokat szűkítő kormányzati intézkedések ellen. A tiltakozó dokumentumot itt olvashatjátok.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további terheket a munka világa szereplőire, most éppen az újbóli cafetéria adó formájában!
Kérjük a várható jövedelemvesztésben érintett vagy értük szolidaritást vállaló szakszervezeti tagokat, munkavállalókat, hogy támogassák követeléseinket. Figyeljétek az eseményeket, és csatlakozzatok a szakszervezetek tiltakozó akcióihoz!
Együtt vagyunk erősek, együtt erősek vagyunk!
Vasas Szakszervezeti Szövetség
Nemcsak a munkaerőhiány, hanem a magas fluktuáció miatt sem találnak hadra fogható dolgozókat a cégek. Az okok az alacsony bérekben és a munkakörülményekben keresendők. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának elmondta, hogy a fluktuáció rendkívül magas - akár a 40 százalékot is eléri - a Vasashoz tartozó nehéz-, gép- és járműipari területeken működő cégeknél, ami részben az alacsony és kiszámíthatatlan bérekre, részben a rossz munkakörülményekre, az extrém terhelésre vezethető vissza. Az erről szóló cikk elolvasható itt.
Minden hónapban tájékoztatnak minket, hogy éppen mennyi is hazánkban az átlagos nettó kereset, ami kiváló alapot biztosít az örömittas kormányzati kommunikációnak. A legfrissebb adatok szerint átlagosan 217 000 forintot visz haza egy alkalmazott Magyarországon. Ez a 217 000,- Ft azonban távol áll a valóságtól. Az átlag, mint statisztikai fogalom ebben az esetben azt jelenti, hogy a nettó béreket összeadják, majd ezt elosztják a fizetésben részesülők számával. Utóbbi közel 3 millió dolgozót jelent Magyarországon, akik teljes munkaidőben legalább 5 főt foglalkoztató cégnél dolgoznak. Egy példán keresztül jól érzékelhető ennek a számításnak a hibája: ha öt alkalmazottból négyen 100 ezer forintot visznek haza, egy dolgozó pedig 1 milliót, akkor az átlagos fizetésük 280 ezer forint lesz, pedig a többség (4-en) ennek a töredékéért dolgozik. A valósághoz sokkal közelebb áll a medián átlagkereset. Ezt úgy állapítják meg, hogy sorrendbe állítják a fizetéseket, majd megkeresik a számsor középső elemét. Ez lesz az az összeg, amelynél az emberek egyik fele kevesebbet, a másik pedig többet keres. A Központi Statisztikai Hivatal azonban a rendelkezésre álló adatok alkalmatlansága miatt nem számol ilyen mediánértéket. A téma további fejtegetése itt olvasható.
Egy cipő megváltoztathatja egész életünket, gondoljunk például Hamupipőkére! A nőket pedig különösen vonzza ez a téma, mert a cipőből sosem elég. A Vasas Nőbizottságának tagjai szerint is így van ez, különösen ha karitatív cél lebeg a szemünk előtt. Tavaly karácsony előtt - és terveink szerint majd idén decemberben is - cipősdobozokat (és persze belevaló ajándékokat: ruhákat, cipőket, játékokat, édességet) gyűjtöttünk, hogy szebbé varázsoljuk velük a nehéz sorsú családok ünnepét.
