Search results
A KSH gyorstájékoztatójában a magyar bérek alakulásáról is olvashatunk a 2017 január-decemberi időszakra vonatkozóan. Az adatok alapján elmondható, hogy általánosságban nő az átlagkereset. 2017 decemberében az átlagos bruttó munkabér 327.700 Ft volt, ami 13,5 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi. A KSH jelentése szerint a „növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések” voltak hatással.
A különböző szférákra lebontott adatok alapján a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (561.600 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabb (185.000 forint).
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 312.100 forint volt, 12,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 81.700 Ft, nettó 54 300 Ft volt.
A statisztika természetesen a nagy átlaggal számol, ettől minden szférában jelentős eltérés lehet lefelé, illetve fölfelé is.
A női-férfi keresetek közötti résről a KSH 2006 óta vezet adatokat, Budapesten azóta a különbség vagy stagnál, vagy nő. A 2006-os évben 15%, majd 2007-től 2009-ig 16%, a következő években 17 és 18%, majd 20, 19, 19 és 2015-ben ismét 20%-os volt, ami nem változott 2016-ban sem.
Fenti adatok után különösen érdekes olvasni arról, hogy a parlament törvényalkotási bizottsága a múlt héten megszavazta, hogy havonta nagyjából 200 ezer forinttal kereshetnek többet a parlamenti képviselők. Így ezek után a képviselők a bruttó havi átlagfizetés háromszorosát keresnék, ami azt jelenti, hogy míg eddig 748 000 forint volt a tiszteletdíjuk, a jövőben ez 948 000 forintra nőne, ha az országgyűlés is megszavazza a javaslatot. A frakcióvezetők ennek a dupláját, a helyetteseik pedig kicsivel több mint a másfélszeresét keresnék az újonnan megállapított képviselői alapfizetésnek. Ha egy képviselő bizottsági tag, akkor a nagyjából bruttó egymillió forintos alapbére 1,2-szeresét keresné. És mivel a törvény szerint a lakhatási támogatás is a tiszteletdíjhoz igazodik (annak 25 százaléka), ezért így értelemszerűen a lakhatási támogatásra is több pénzt vehetnek majd fel a képviselők. A képviselők havi költségkeretét is alaposan megemelik. Aki listán került be, annak a fizetésével megegyező összegű keret áll majd a rendelkezésére, aki pedig egyéniben jutott be, annak ennek a duplája – ez derül ki a törvénytervezetből.
A parlamentben meg sem hallgatták Kordás Lászlót, aki véleményezte volna a kormány cafeteriaelemeket sújtó adócsomagját, de nem engedték be a törvényalkotási bizottság ülésére. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke a bizottság előtt mondta volna el, hogy miért látja veszélyesnek a cafeteriaelemekre kirótt, megemelt adót. A kormánypárti többség viszont nem szavazta meg, hogy a szakszervezeti vezető is szót kapjon az ülésen. Kordás nem csak a MaSZSZ, hanem az ország többi szakszervezeti konföderációjának közös álláspontját szerette volna tolmácsolni - sikertelenül. „Támogattak minket a munkáltatók és az országos közszolgálati érdekegyeztetésen az önkormányzat is mellénk állt, csak a kormány nem segít” - mondta az elnök a sajtótájékoztatón.
Elfogadhatatlan, hogy meg sem hallgatják a több millió magyar dolgozót képviselő szakszervezetek véleményét! Azt üzenték ezzel: Fogd be és dolgozz! Bármit megtehetnek? Hagyjuk?
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH Kft.) Vasas alapszervezet néhány bizalmijával, és a Tpi iroda munkatársainak közreműködésével múlt héten csütörtökön és pénteken a gyár összeszerelő üzemében egy kérdőív kitöltésére invitálták a munkavállalókat. A téma a fluktuáció és az elvándorlás volt.
A felmérésből kiderült, ki mennyire elégedett/elégedetlen a jelenlegi helyzettel, a fizetéssel, a vezetőkkel. Rengeteg hasznos ötlet született arra nézve, mivel lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. A szereldei munkavállalók több, mint 60%-a töltötte ki a kérdőívet, ezzel segítve a szakszervezeti munkát. Köszönjük!
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke levelet írt a képviselőknek a cafetéria szabályok módosításával kapcsolatban. Kordás László arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány által tervezett módosítások következtében a munkavállalók jelentős részének csökkenne a jövedelme, ami a jelenlegi munkaerőhiánnyal küszködő munkaerő-piacon nem megengedhető. A dolgozók választók is, és nem arra tették le a voksukat, hogy a bérek felzárkóztatása helyett, az újabb megvonások miatt kevesebbet vigyenek haza, elessenek az eddigi juttatásaiktól. Arra kérte a képviselőket, hogy gondolják át, mit is várnak tőlük a választóik, és döntsenek felelősen, a munkavállalók érdekeit szemelőtt tartva.
A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy a családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteria elemeket őrizze meg, fenntartásukról pedig kössön a szociális partnerekkel 2022-ig szóló kiegészítő megállapodást - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten az Országház előtt tartott sajtótájékoztatón az MTI híre szerint.
A „NEMES A CÉL – Közös érdekünk a munkabiztonság” projekt keretében a múlt héten került sor Győrben, Székesfehérváron és Miskolcon szakszervezeti tagoknak, tisztségviselőknek és munkavédelmi képviselőknek szóló, „munkavédelemről másképp” workshopokra.
A résztvevők a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető fogalmakat sajátították el készségszinten, a védelmező én, mint velünk született képességet tudatosították, illetve a munkavédelem értékeit (megelőzés, egészség – és biztonságtudatos magatartás) fejlesztették, mindezt interaktív és versenyszellemben dr. Dudás Katalin tréningjén.
Még üres a terem, de már gyülekeznek a Nyári Egyetem résztvevői a szegedi Madzsar József Kollégium rendezvényterme előtt. Hamarosan indul a program. A megnyitó után a manapság legaktuálisabb téma a GDPR és annak kapcsán az adatvédelmi felkészültségünk lesz a középpontban Dr. Sepsi Tibor ügyvéd tolmácsolásában. Délután pedig "Kulturális sok(k): létezhetnek alternatív megoldási lehetőségek a munkaerő-piaci kihívásokra" címmel Dr.Varga Norbert PhD társadalomtudós, politológus, közgazdász előadását hallgathatják meg a jelenlévők.
A „NEMES A CÉL – Közös érdekünk a munkabiztonság” projekt keretében a múlt héten került sor Győrben, Székesfehérváron és Miskolcon szakszervezeti tagoknak, tisztségviselőknek és munkavédelmi képviselőknek „munkavédelemről másképp” workshopokra. A résztvevők a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető fogalmakat sajátították el készségszinten, a védelmező én, mint velünk született képességet tudatosították, illetve a munkavédelem értékeit (megelőzés, egészség – és biztonságtudatos magatartás) fejlesztették, mindezt interaktív és versenyszellemben dr. Dudás Katalin tréningjén.
