Search results
Ahogy arról korábban már beszámoltunk a Dunaferr menedzsmentje a nehézségekre hivatkozva nem tudja tartani a bérmegállapodásban rögzítetteket a „szabadságos bér” vonatkozásában. Erről folytatott egyeztetést a szakszervezetekkel, akik cserébe kompenzációt kértek, amit a munkáltató elutasított.
Bere Ferenc regionális ügyvivő számolt be, hogy 2020. június 17-én tartotta A Dél-alföldi Regionális Képviselet soron következő Regionális Titkári Tanács ülését.
A Vasas Nőbizottsága június 9-én tartotta meg ülését, melyet még márciusra tervezett, de a járványhelyzet felülírta az elképzeléseket. Az ülésen a tagok több, mint fele, a Vasas elnöke, valamint Rácz Ferenc és Gede Richárd a Vasas munkatársai is részt vettek. Az online találkozón szó volt a ZOOM használatával kapcsolatos tudnivalókról, az esélyegyenlőség problémáiról és az Isztambuli Egyezményről. A Nőbizottság tagjai elfogadták a módosított 2020. évi munka és üléstervet, és az Intéző Bizottság tagjai is megválasztásra kerültek. Ezek után tájékoztatók hangzottak el az egyes munkáltatóknál a járvány miatt kialakult helyzetről, annak kezeléséről. Majd a tagok előkészítették a következő ülést, melynek helyszíne várhatóan Balatonalmádi lesz.
Ismét feszült a helyzet a Dunaferrben. A munkáltató, mivel nem tudott megállapodni a szakszervezetekkel, újra direkt a munkavállalókhoz fordult. A cégvezető levelében a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva közölte, hogy a július 10.-ig fizetendő "szabadságos bért" csak részletekben tudja kifizetni. A kialakult helyzetért pedig a Vasas helyi szervezetét okolja. A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elöksége pedig tájékoztatót adott ki a valós helyzetet és annak okait feltárva. "Nagyon elegünk van már abból, hogy mindig a munkavállalók és a szakszervezetünk a hibás azért, ha nem megy a cég, ha valamire pénz kellene, arra mindig mi adjunk, és ha nem adunk, akkor jönnek a fenyegetések, zsarolások. ELÉG VOLT!" - írják az érdekvédők. A munkavállalókat képviselő helyi Vasas szakszervezet jogi lépéseket fontolgat, amennyiben a munkáltató nem teljesíti a megállapodásban vállalt kötelezettségét.
Folytatódik a munka a kecskeméti Freudemberg Vasas Alapszervezeténél! Ahogy legutóbb Bere Ferenc regionális ügyvivő beszámolt a Freudemberg Vasas Alapszervezet bizalmiértekezletét taggyűlés fogja követni, ennek megfelelően a rendezvény 2020.06.05-én került megrendezésre. Közel negyven fő vett rész a gyűlésen. Kijelenthetjük, hogy komoly érdeklődés övezte a megbeszélést, amelynek témája a munkakörülmények esetleges változása a közeli és a középtávú jövőben. A jelenlévők igyekeztek a felmerült kihívásokra megoldásokat találni, egységes álláspont volt, hogy kollektíven kell fellépni a jó eredmények elérése érdekében. Az értekezlet megrendezésében TPI Kecskeméti iroda nyújtott segítséget.
Kedves Kollégák!
Már lehet jelentkezni a következő online zoom vasas képzésre, amelynek témái és előadói:
- Zoom szoftver használata, technikai beállítások, alkalmazások; Gede Richárd
- Online meetingek etikett; Rácz Ferenc
- Munkaidőkeret (megváltozott jogi szabályozás és alkalmazás); dr. Kiss Bettina
- Online kérdőívek szerkesztése, használata; Gede Richárd, Rácz Ferenc
A képzés kezdő időpontja: 2020. június 18. csütörtök, 14.00 óra
Várható időtartalma: 2 óra
Jelentkezés és további információ kérés: racz.f@vasasok.hu email címen vagy a +36-70-372-0041-es telefonszámon, Rácz Ferenc oktatási szakértőnél.
Jelentkezési határidő: 2020. június 17. 16.00 óra
Szeretettel várunk a képzésünkre!
Vasas Szakszervezet
A koronavírus-járvány felerősítette a már így is rendszerszintű problémát jelentő nemek közötti egyenlőtlenséget a munkaerőpiacon, ezért a nők még nagyobb bizonytalansággal néznek szembe, mint a járvány előtt. A jelentés bemutatja, hogy a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés már a járvány előtt is komoly probléma volt a munkahelyeken, ez a jelenség a vírus miatt bevezetett intézkedésekkel pedig csak fokozódott, és több nőt zárt ki a munkaerőpiacról, mint férfit. Az erről szóló cikk ITT olvasható, amiben a JELENTÉS is megtalálható.
A veszprémi Continental gépjármű-elektronikát gyártó egységéből arra hivatkozva bocsátanak el embereket, hogy problémás volt a magatartásuk, vagy nem voltak alkalmasak a munkavégzésre. Ez az indoklás abból a szempontból releváns, mert így a munkás kirúgásakor a cégnek nem kell végkielégítést fizetnie. László Zoltán a Vasas alelnöke nyilatkozott a témában, és elmondta, hogy valóban létezik a jelenség ráadásul nemcsak a Continental-nál alkalmazzák, de országosan megfigyelhető az utóbbi időszakban több cégnél is. A Munka Törvénykönyvének a 2012. évi módosításakor ez volt az egyik pont, ami ellen a szakszervezetek hangosan tiltakoztak – miszerint a munkaviszony megszüntetésére módot ad a magatartás és az alkalmasság is, és ilyen esetben nem kell végkielégítést fizetni, és tartani a felmondási időt. A merce.hu cikke a témában ITT olvasható.
Összefogott a teljes hazai szakszervezeti mozgalom: az öt konföderáció közös levélben tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen, és minden parlamenti képviselőt egyenként felkérnek, ne szavazza meg a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló törvénytervezetet. A teljes hazai érdekvédelmi mozgalmat felölelő öt szakszervezeti konföderáció – MASZSZ, ÉSZT, SZEF, Liga, Munkástanácsok – vezetői és tagjai szerint ezzel a törvénnyel egyértelműen a munkáltatóknak kedvezne a kormány.
A képviselőknek írt levelükben a szakszervezetek négy pontban foglalták össze, miért kérik, hogy ne támogassák a 24 hónapos munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak engedélyezésének lehetőségét:
- a törvényjavaslatról nem volt előzetes egyeztetés, a szakszervezeteket nem vonták be a javaslat előkészítésébe;
- a tervezet megfelelőségi aggályokat vet fel, egy EU-s irányelv szerint ugyanis a referencia időszak maximum 12 hónap lehet, és az is csak meghatározott feltételek (objektív, vagy műszaki, vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok) mellett, illetve a kollektív szerződés vagy a szociális partnerek között kötött megállapodás alapján;
- a tervezet elfogadása jelentősen rontaná a szakszervezetek alkupozícióit, hiszen a hosszabb munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyoldalúan engedélyezhetné, az nem a szakszervezetek és munkáltatók megállapodásán alapulna;
- a tervezet alapján nem kellően világos, hogy a munkahelyteremtő beruházás megvalósítása mikor minősül nemzetgazdasági érdeknek
forrás: 24.hu
