Search results
A „2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről” a következőképpen fogalmazza meg a munkaközi szünetre vonatkozó szabályozást:
103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt
perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(2) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.
(4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
(5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.
(6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.
A 135.§ (2) bekezdésének f) pontja szerint a főszabálytól - a 103. §-ban foglaltaktól - kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Azt hiszem, nem vitatható, hogy az összegyűjtött 20 perces időtartamok pihenőnapokon való ledolgoztatása egyetlen munkavállaló számára sem jelent pozitív eltérést!
A munkaközi szünet minden munkanapon megilleti a munkavállalót, ha aznap a munkaidő mértéke meghaladja a hat órát. A szabályt akkor is alkalmazni kell, ha ezt a mértéket a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidővel együtt éri el a munkavállaló munkaideje, illetve akkor is, ha az adott napon csak rendkívüli munkavégzés történik (pl. a heti pihenőnapra is munkavégzést rendel el a munkáltató).
A munkaközi szünet időtartama minimum 20 perc. Az új Munka Törvénykönyve szerint, ha a fentiek szerint a munkaidő mértéke a napi 9 órát is meghaladja, a munkavállalónak további 25 perc szünet jár. Például, ha a munkavállaló 12 órás műszakban dolgozik, akkor egy 20 és egy 25 perces munkaközi szünetre jogosult.
A törvény a munkaközi szünet maximális mértékét is meghatározza, így a felek megállapodása és a kollektív szerződés nem írhat elő 60 percnél hosszabb munkaközi szünetet.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával, egybefüggően kell kiadni, ha a munkáltató a 20 percet meghaladóan többlet munkaközi szünetet is biztosít - abból is egy alkalommal egybefüggőnek kell lennie 20 percnek!
Amennyiben a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, akkor díjazás sem jár erre az időre. Abban az esetben, ha kollektív szerződés keretében a munkaidő része, akkor díjazni kell, ilyen megállapodásnak - sem a korábbi Mt. hatálya alatt, sem a jelenlegi szerint - nincs akadálya.
Az NGM-től állásfoglalást kérő tisztségviselőnek korábban írt válaszlevelében a minisztérium így fogalmazott:
„A munkaközi szünet jogintézményével, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétes az, ha munkáltató a munkaközi szünet időtartamát összegyűjtve dolgoztatja le a munkavállalóval. Amennyiben a felek nem állapodtak meg, hogy ez az idő beszámít a munkaidőbe, akkor az aznapi munkaidő hosszabbodik meg a munkaközi szünet időtartamával.
Álláspontjuk szerint a munkaidő-keret alkalmazása esetében sem egyeztethető össze a jogintézmény céljával és rendeltetésével az, hogy az Mt. alapján kiadott munkaközi szünet időtartamát a munkáltató egyben kívánja ledolgoztatni.”
Javaslat a Vasas kollektív szerződés ajánlásából (mely a www.vasasok.hu/extranet dokumentumtárban elérhető):
„11.8. Munkaközi szünet
A munkaközi szünet időtartama napi harminc perc, kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén további huszonöt perc.
A munkaközi szünet minden munkavállaló részére a munkavégzés megszakításával kerül kiadásra.
a.) A fizikai munkakörökben és a többműszakos munkaidő-beosztásban munkát végző munkavállalóknak (és a megszakítás nélküli munkarendben, ahol ilyen lehet) a munkaközi szünet része a munkaidőnek.
(Ha nem érhető el, hogy része legyen a munkaidőnek, akkor a b.) pontot javasoljuk rögzíteni, hogy a munkáltatónak ne legyen módja az összegyűjtött munkaközi szünetek pihenőnapon való ledolgoztatásra).
b.)A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, annak időtartamával a beosztás szerinti napi munkaidő meghosszabbodik.
A közvetlen munkahelyi vezetők feladata a munkavállalók részére a munkaközi szünet igénybevételének biztosítása azzal a feltétellel, hogy a munkahelyek, egységek, osztályok nem maradhatnak az egység tevékenységébe tartozó intézkedés körben utasításra feljogosított munkavállaló nélkül.”
Javasoljuk, hogy ahol a munkaközi szünetek összegyűjtésére és pihenőnapi ledolgoztatására munkáltatói szándék merül fel, a tárgyalások során a leírtakat érvként használjátok és ne egyezzen meg a szakszervezet ebben a munkavállalók számára hátrányos megoldásban, amely éves szinten legalább 11 pihenőnapon történő munkavégzést jelenthet!
A kérdésre válaszolt: Tarsoly Imréné szakértő
