Search results
Az idei kötelező fizetésemelések fokozzák a bértorlódást. A terheket főként a kis és közepes vállalkozások viselik nehezen.
Az idei újabb kötelező béremelés a versenyszférában valamivel több mint 1 millió embert, míg a közszférában nagyjából 200 ezer munkavállalót érint. Az idei mérsékeltebb emelés hatására a nettó átlagkeresetek bővülése az év egészét tekintve már nagy valószínűséggel egy számjegyű lesz - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte az erőltetett béremelések legfőbb vesztesei a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k). A teljes cikk a témában a nepszava.hu oldalon olvasható.
Elindult az év, ami számos kötelezettséggel is jár a munkavállalók számára. Ilyenek például a munkáltatónak leadandó nyilatkozatok. Nézzük sorjában! Az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges lehet a családi kedvezményről, az első házasok kedvezményéről és a személyi kedvezményekről, az esetleges külföldi illetőségről szóló nyilatkozat. A gyermekekhez kapcsolódó pótszabadságok igénybevételéhez - amely mindkét szülőt megillet - is nyilatkozni szükséges. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkáltató cafeteria-rendszerben biztosít a munkavállalóknak béren kívüli juttatásokat, ott mielőbb nyilatkozniuk kell, hogy milyen juttatást, milyen összegben kívánnak igénybe venni.
Fontos tudni azt is, hogy 2018-tól megszűnik a munkáltatói adómegállapítás!!! Így már a 2017-es évre szóló személyijövedelemadó-bevallást sem készíthetik el a munkáltatók munkavállalóik helyett. Magánszemélyek mostantól önadózással állapíthatják meg adójukat, vagy az adóhatóság segítségét igénybe véve, a NAV által elkészített szja-bevallás tervezetre támaszkodhatnak.
A 10 éve elmaradó béremelések miatt kétnapos sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Ma és hétfőn csak a legsürgősebb ügyeket fogják intézni az önkormányzatokban. Negyedszerre lépnek sztrájkba a közszolgák a megélhetésük érdekében.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség egyetért az MKKSz követeléseivel és szolidaritást vállal a közalkalmazotakkal és köztisztségviselőkkel, akik évek óta, számos egyeztetés, tárgyalás és ígéret ellenére sem érdemelnek tisztes bért. Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatoknál, illetve a központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak nagy része már egy évtizede nem részesült fizetésemelésben!
Támogatunk benneteket abban, hogy kiálltok érdekeitek érvényesítéséért. Veletek együtt követeljük, a tisztes bérezést!
Figyelmetekbe ajánljuk:
- A honlap Dokumentumtárában új menüpont alatt, "Vodafone ajánlatok" címmel jelennek meg az aktuális kedvezmények a Vodafone flottára vonatkozóan. Szintén a Dokumentumtárban a "Segédletek, ajánlások" menüben találjátok a bértárgyalásokhoz használható szakértői anyagokat és a 2018. évi munkaidőnaptárat is. A "Munka törvénykönyve" menübe pedig feltöltésre került az Mt. a 2018. január 1-től hatályos módosításokkal.
- A honlap főoldalán, a "Szolgáltatásaink/Ajánlatok tagjaink számára" menüben megtaláljátok a Vasas tagkártyával igénybevehető Vasas és MaSZSZ által nyújtott kedvezményes lehetőségeket. Ilyenek például a banki és biztósítós partnereink ajánlatai (Generali jogsegély is!), valamint vásárlási kedvezmények (pl.:Praktiker) szabadidős programok (cirkusz, táncszínház) és aktuális üdülési/szállás ajánlatok.
- Szintén a főlapon a "Szolgáltatásaink/Vasas Önsegélyező Pénztár" címszó alatt találjátok a Pénztár (VÖP) aloldalát, ahonnan minden nyomtatványuk, az aktuális VÖP szórólap és az alapszabály is letölthető. Itt tájékozódhattok a Pénztár szolgáltatásairól is.
Számos, a munkavállalók számára megalázó intézkedést hoz a kis - és középvállalkozások egy része annak érdekében, hogy megússza a garantált bérminimum jelentős emelését – hívta fel a Magyar Idők figyelmét László Zoltán, a Vasas alelnöke. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a legtöbb visszaélés a nagyvállalatok beszállítói láncolatának alján elhelyezkedő kis - és középvállalkozások munkavállalóit érinti. Az alelnökünkkel készített interjú a magyaridok.hu oldalán olvasható.
Az ATV Start vendége volt ma reggel László Zoltán a Vasas alelnöke, aki a fizetések körüli munkáltatói trükkökről beszélt. Az interjút megtalálható az atv oldalán, illetve itt tudjátok megnézni.
Az utóbbi idők kiemelt témája a robotizálás.Tudható, hogy szoros összefüggés van a munkahelyek fennmaradása és az adott munkahely által igényelt munkaerő képzettsége között. Vannak azonban kivételek is, amit a képzési struktúra fejlesztésénél érdemes figyelembe venni. Vannak ugyanis olyan munkakörök is, ahol olyan bonyolult tevékenységet kell folytatni, amelyeket robotizálással csak igen költséges módon lehetne kiváltani. Az is belátható, hogy a robotizálás során nem minden alacsonyabban képzett munkaerőt igénylő szakma fog megszűnni. A viszonylag alacsonyabb képzettséget igénylő, de nem rutinszerű tevékenységeket kívánó személyes szolgáltatások, mint a kozmetikus, a fodrász, vagy a tréner esetében nem várható a munkahelyek megszűnése, még akkor sem, ha azokon belül az egyre több folyamatot okosgépek fognak végezni. Az olyan szakmákban, mint a villanyszerelő, köműves vagy gázszerelő, nem rutinszerű, henem egyedi döntéseket igénylő tevékenységeket kell rendszerint elvégezni, így nehezen elképzelhető ma még olyan robotok alkalmazása, amelyek eredményesen és gazdaságosan lennének képesek ezen munkákat kiváltani.
Fontos tudni azonban, hogy már számos helyen megjelentek azok a robotok, amelyek jelentős mértékben segítik, támogatják az emberi tevékenységet. Így például az egészségügy területén egyre több olyan intelligens gép vagy program segíti akár az ápolók, akár az orvosok munkáját, amelyek korábban nem léteztek, de amelyek ma már elengedhetetlen részei ennek a munkának is. Ezért szükséges, hogy akár az egészségügy, akár a szolgáltatások vagy a javítóipar terén dolgozó emberek is megtanulják az ilyen új eszközök használatát. Ez mindenképpen feladatokat ró az oktatásra, a képzés és az átképzések során is. Ismeretes, hogy az ilyen jellegű tevékenységek esetében a hazainál jóval magasabb nyugat-európai bérek miatt már eddig is jelentős munkaerőhiány alakult ki hazánkban, és ez az elszívóhatás előreláthatóan tovább folytatódik. Mivel az emberek szabad mozgását nem lehet korlátozni, és a nyugati bérek is kellő távolságban vannak még, megoldás lehet, hogy az állam tovább mérsékli a béreket terhelő járulékokat, bővíti a foglalkoztatási támogatásokat és különféle kedvezményekkel segíti a hazai kisvállalkozásokat.
Összegezve elmondható, hogy a robotok valószínűleg nem fogják mindenütt kiszorítani a munkásokat a munkaerőpiacról, de mindenképpen fel kell készülni mind az oktatás, mind a kisvállalkozás-támogatások terén az előttünk álló kihívásokra.
forrás: magyaridok.hu
4 év után győzedelmeskedett az igazság! A szakszervezeti tisztségviselőket 2013-ban kirúgó pécsi cég a Kúriáig ment, de nemrég ott is a kirúgott dolgozóknak adtak igazat. Mindent azért még nálunk sem lehet!? 2013 nyarán alapítottak a cégnél szakszervezetet, mert szerintük a munkáltató semmibe vette a dolgozókat. 2013 novemberében pedig hét szakszervezeti vezetőt és hangadót bocsátottak el egyik napról a másikra a kft-től.
Az ügyből nemzetközi botrány lett. Először a helyi szakszervezetek és a Vasas állt ki a kirúgott pécsi emberek mellett. Benke Norbert szakszervezeti vezető már a botrány kipattanásakor elmondta: értetlenül állnak az eset előtt. Hozzátette, amit a Honsa tesz, az Európában és Magyarországon is példátlan. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál el is marasztalta a céget, amit az megfellebbezett, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság másodfokon, jogerősen is a hatóságnak adott igazat. Az ügyről szóló cikk, teljes terjedelmében a pecsistop.hu oldalon található.
Tovább szélesedett a német gyáripari munkások sztrájkja, kedden már 280 üzemben közel 60 ezren tették le a munkát, hogy így támogassák a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall bérköveteléseit. Az IG Metall 6 százalékos béremelést követel, a munkaadók 2 százalékos emelést, valamint az első negyedévre 200 eurós egyszeri kifizetést ajánlanak. Még nagyobb a távolság a másik fő szakszervezeti követelés ügyében: az IG Metall szerint be kell vezetni, hogy a több műszakban dolgozók, valamint a kisgyermekeket nevelő, vagy idős hozzátartozók ellátásáról gondoskodó munkavállalók heti 28 órára csökkenthessék munkaidejüket, két évi időtartamra, és a kieső bér egy részét a munkaadó pótolja, a munkaadói oldal szerint viszont inkább a heti 35 óránál hosszabb munkaidő vállalásának lehetőségét kell bővíteni. A teljes cikk az autopro.hu oldalán olvasható.
