A magyar foglalkoztatási mutatók 2010 óta folyamatosan javulnak, ám felmerül a kérdés, valódi-e a növekedés mértéke vagy csak a kozmetikázott statisztika szépíti a képet. A KSH adatai alapján válság előtti években 57% körül mozgott a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája, amit 2012-ben sikerült újra elérni. A munkanélküliség alakulása, a Statisztikai Hivatal adatai alapján, hasonlóan biztató: a globális válság éveiben a 11-12% körül mozgó mutató 2013. második felében már nem érte el a 10%-ot és 2014-ben visszatért a válság előtti 7-8% körüli szintre. Ám ezeket a pozitívnak tűnő adatokat több tényező is ferdíthette. Erről bővebben itt olvashattok.

Módosította a kormány a 4/2017. rendelettel a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet 4. paragrafusát, így 2017. január 13-ától kötelezően, megint csak 9 forintos kilométerpénzt kell fizetniük a munkáltatóknak. Így csak rövid ideig örülhettek a vidékről munkába járók, hogy alkalmas menetrend híján, vagy például, ha kisgyermekük van, 2017. január 1-jétől csaknem kétszeres költségtérítésre jogosultak. Ez csak 12 napig volt így, január 13-ától a munkáltatónak kilométerenként továbbra is csak 9 forintot kötelező fizetnie.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény 102. § (5) bekezdése kimondja, hogy felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatásának évenkénti rendeleti szabályozására. A 2017. évi naptári áttekintés egyértelművé teszi, hogy az idén nem lesz munkanap áthelyezés, emiatt nem indokolt a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott rendelet sem, 

A szakszervezetek elleni brutális támadásnak tartja a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ), hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit (FKF) Zrt. megszüntette négy szakszervezeti vezető munkaviszonyát a bértárgyalások közepette. Az ügyben Tarlós István főpolgármesterhez fordultak, aki keddre ígért választ. A MASZSZ elnöke, Kordás László felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több a szakszervezeti vezetők elleni fellépés Magyarországon, és feszült a hangulat a munkavállalók körében. A MASZSZ továbbra is a problémák tárgyalásos rendezésének híve. A szakszervezeti vezető szerint a közszférában is olyan kétszámjegyű béremelésre lenne szükség, mint a versenyszférában, ennek hiányában felgyorsulhat az elvándorlás erről a területről is. A cikk folytatása itt olvasható.

A Vasas szolidaritási nyilatkozata ITT olvasható!

Az Országgyűlés karácsony előtt fogadta el a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adót érintő törvénymódosításokat. 2017. január 1-től a szociális hozzájárulási adó 22 %-ra csökkent és ez hatással van a béren kívüli juttatások adóterhére is, így a magasabb adósávba sorolt juttatásoknál az adóteher mértéke 43,66 %-ra csökkent. (A változás nem érinti a 100.000 Ft pénzben és /amellett /vagy /ahelyett/ adott Széchenyi Pihenőkártyát, maximum 450 000 Ft értékig, mely adóterhe továbbra is 34,22 % lesz).

A kedvezményes foglalkoztatási formák kedvezményes adózása is változik a járulékcsökkenés következtében 22 %-ra, illetve egyes esetekben 11 % -ra a törvényben meghatározott időtartamig. Részletek a dokumentumtárban!

A pár éves tapasztalattal rendelkező szakmunkásokat és fizikai munkásokat keresték leginkább a cégek 2016-ban. Az előző évhez képest 22 százalékkal több állást hirdetettek meg online, a profession felületén havonta közel 10 ezer új pozíció jelent meg. A legtöbb embert szak-, fizikai-, segéd- és betanított munkákra várták, de az értékesítés és kereskedelem kategóriában is rekordszámú hirdetés jelent meg. Ezzel szemben a jelentkezőknél leginkább az adminisztrációs és asszisztensi irodai munkák voltak népszerűek. - olvasható a vg.hu oldalán.

Várhatóan sok cégnek okoz nehézséget a minimálbér 15%-os emelése, de még nagyobb érvágást jelenthet a szakképzettek garantált bérminimumának növelése. Sok vállalkozás megpróbálja kivédeni a szakképzettek garantált bérminimumának 25%-os emelését. A nemzetgazdasági tárca kiemelt ellenőrzéseket ígér. A vg.hu erről szóló cikke itt olvasható.

Vegyen fel még egy pulóvert, az élelmiszernek épp a hűvös a jó, mozogjon többet - a legarcátlanabb kifogásokkal farolnak ki a munkáltatók, amikor a hideg miatt panaszkodnak az alkalmazottak. Már ha mernek. Pedig milliós bírságra számíthat az, aki nem biztosítja a pihenőidőt, a megfelelő hőmérsékletet vagy a meleg teát. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke a 24.hu-nak elmondta: leggyakrabban a hőmérsékletre és a meleg ital hiányára vonatkozó panaszok érkeznek hozzájuk a hideg időben. A megfelelő hőmérséklet és a védő-, illetve melegital hiánya télen és nyáron is állandó gond. Jól hangzik, hogy  a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Erre azonban a legritkább esetben kerül sor: a többség némán tűr, állása védelmében. Az erről szóló cikket a 24.hu oldalán olvashatjátok.