Search results
VASAS Szakszervezeti Szövetség - Éves beszámolókhoz tartozó dokumentumok
2023
A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági mellékletéves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2023. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete Független könyvvizsgálói jelentés - 2023.
2022
A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági mellékletéves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete Független könyvvizsgálói jelentés - 2022.
2021
A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági mellékletéves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2021. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete Független könyvvizsgálói jelentés - 2021.
2020
A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági mellékletéves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2020. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete Független könyvvizsgálói jelentés - 2020 Emlékeztető a Vasas Szakszervezeti Szövetség Elnökségének 2021. május 27. napján megtartott üléséről
2019
A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági mellékletéves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2019. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete Független könyvvizsgálói jelentés - 2019 KIVONAT A Vasas Szakszervezeti Szövetség Elnökségének 2020. június 12. napján elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott üléséről felvett emlékeztetőből
2018
A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági mellékletéves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2018. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete Független könyvvizsgálói jelentés - 2018. KIVONAT A Vasas Szakszervezeti Szövetség 2019. május 28. napján megtartott XLI. Kongresszusáról készült jegyzőkönyvből
A korábbi szabály szerint a szülők munkáltatóinak egyeztetése volt kötelező, ha a szülők megosztották a napokat, így többségében a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállaló vette igénybe a pótszabadságot.
A korábbi szabály, így fogalmazott:
„132.§ (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”
Az új szabályozás nem tartalmazza azt a korábbi megfogalmazást, hogy a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót illeti meg a pótszabadság, hanem az a „munkavállalónak” jár. Mivel az elvált szülő is munkavállaló, így az elvált szülőnek is jár a pótszabadság, amit gyermekével tölthet.
A magyar parlament - a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvet - ültette át a magyar munkajogba.
Az irányelv célja hogy a szülők kapcsolata – együttléte gyermekükkel a pótszabadság által is bővüljön, akár a válás után is!
Új szabály „132. § (2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”
2012. január Válaszolt: Tarsoly Imréné szakértő
Napjainkban gyakori kérdés a várandós nők, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés és a terhesség időszaka alatti felmondási védelem.
A Munka Törvénykönyvében található védelmi szabályok a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak munkaviszonyának a munkáltató rendes felmondásával történő (július 1. után csak „felmondás”-ára) megszüntetésére vonatkoznak.
A próbaidő és a határozott idejű munkaszerződés más kategória, ott a próbaidő alatt bármikor megszüntetheti bármelyik fél a munkaviszonyt, a határozott időnél pedig annak lejáratakor szüntetheti meg, ha nem hosszabbítja meg a lejárat után, az nem jogellenes.
Ennek szabálya a ma hatályos Mt.-ben:
Mt. 88. § (1) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti
A 2012. július 1-től érvényes szabályozás:
66.§ (8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
a) a felszámolási– vagy csődeljárás tartama alatt vagy
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy
c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
67. § (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni.
(2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
79. § (1) Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti
a.) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.
(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
A várandós nőnek a munkáltatót tájékoztatnia kell a várandósságról, hogy esetlegesen más munkakörbe helyezzék át - ha nincs ilyen munkakör - akkor állásidőre küldjék állapota, egészsége védelmében.
A ma hatályos Mt. -re hivatkozva, illetve a bírósági gyakorlat szerint előfordulhat, hogy a felmondás közlésekor még nem állapították meg, hogy várandós valaki, de akkor már a munkavállaló terhes - csak erről még nem tud - és a munkáltatót ezért nem tájékoztatta.
A jelenlegi joggyakorlat szerint - akár annak ellenére is, hogy a munkavállalónak nem volt tudomása még - sem a munkáltatónak - a terhességről a felmondás közlésekor, annak utólagos megállapítása a felmondás jogellenességét eredményezheti.
Ennek oka az, hogy a munkavállaló az ilyen szituációban nem sértette meg a tájékoztatási kötelezettségét és ezért felelősség sem terhelheti.
Ilyen esetben a munkáltatónak gondoskodnia kell a felmondás visszavonásáról és ehhez a munkavállaló beleegyezéséről, mert csak így állítható vissza a jogellenes állapotból a várandós nő munkaviszonya. Erre volt több esetben bírósági döntés.
A 2012. júliustól hatályba lépő törvényben már benne van, hogy a védettség csak akkor vonatkozik rá, illetve az okra csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
Ettől még azonban a bírósági gyakorlatban a jövőben is előfordulhat az előbbiekben leírt szituáció!
A ma hatályos jogszabály:
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
94/E. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami foglalkoztatási szervnek is.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló a 90. § (1) bekezdésében meghatározott védelem alatt áll, a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető.
A 2012. július 1-től érvényes szabályozás:
65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.
(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §), d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.
(4) A (3) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén a 75. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
(6) A (3) bekezdés c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülőigénybe veszi.
2012. március 13. Válaszolt: Tarsoly Imréné szakértő
Tisztelt Vendégek!
Ezen az oldalon néhány példán keresztül próbáljuk szemléltetni az infokommunikációs témán belül a vasasok.hu weboldal interaktívabbá tételének lehetőségeit !
Reméljük, sikerül hasznos ismeretekkel gazdagítanunk a napjukat!
Napjainkban gyakori kérdés a várandós nők, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés és a terhesség időszaka alatti felmondási védelem.
A Munka Törvénykönyvében található védelmi szabályok a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak munkaviszonyának a munkáltató rendes felmondásával történő (július 1. után csak „felmondás”-ára) megszüntetésére vonatkoznak.
A próbaidő és a határozott idejű munkaszerződés más kategória, ott a próbaidő alatt bármikor megszüntetheti bármelyik fél a munkaviszonyt, a határozott időnél pedig annak lejáratakor szüntetheti meg, ha nem hosszabbítja meg a lejárat után, az nem jogellenes.
Ennek szabálya a ma hatályos Mt.-ben:
Mt. 88. § (1) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti
A 2012. július 1-től érvényes szabályozás:
66.§ (8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
a) a felszámolási– vagy csődeljárás tartama alatt vagy
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy
c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
67. § (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni.
(2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
79. § (1) Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti
a.) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.
(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
A várandós nőnek a munkáltatót tájékoztatnia kell a várandósságról, hogy esetlegesen más munkakörbe helyezzék át - ha nincs ilyen munkakör - akkor állásidőre küldjék állapota, egészsége védelmében.
A ma hatályos Mt. -re hivatkozva, illetve a bírósági gyakorlat szerint előfordulhat, hogy a felmondás közlésekor még nem állapították meg, hogy várandós valaki, de akkor már a munkavállaló terhes - csak erről még nem tud - és a munkáltatót ezért nem tájékoztatta.
A jelenlegi joggyakorlat szerint - akár annak ellenére is, hogy a munkavállalónak nem volt tudomása még - sem a munkáltatónak - a terhességről a felmondás közlésekor, annak utólagos megállapítása a felmondás jogellenességét eredményezheti.
Ennek oka az, hogy a munkavállaló az ilyen szituációban nem sértette meg a tájékoztatási kötelezettségét és ezért felelősség sem terhelheti.
Ilyen esetben a munkáltatónak gondoskodnia kell a felmondás visszavonásáról és ehhez a munkavállaló beleegyezéséről, mert csak így állítható vissza a jogellenes állapotból a várandós nő munkaviszonya. Erre volt több esetben bírósági döntés.
A 2012. júliustól hatályba lépő törvényben már benne van, hogy a védettség csak akkor vonatkozik rá, illetve az okra csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
Ettől még azonban a bírósági gyakorlatban a jövőben is előfordulhat az előbbiekben leírt szituáció!
A ma hatályos jogszabály:
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
94/E. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami foglalkoztatási szervnek is.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló a 90. § (1) bekezdésében meghatározott védelem alatt áll, a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető.
A 2012. július 1-től érvényes szabályozás:
65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.
(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §), d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.
(4) A (3) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén a 75. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
(6) A (3) bekezdés c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülőigénybe veszi.
2012. március 13. Válaszolt: Tarsoly Imréné szakértő
