Search results
Körülbelül két hete egy közös bérstratégiát fogadott el az öt hazai szakszervezeti konföderáció, ám a napokban két nagy szövetség váratlanul kihátrált a javaslat mögül és még a megszellőztetett kormányzati minimálbér-emelési javaslatánál is alacsonyabb igényekkel állt elő. A legnagyobb érdekképviselet azonban kitart. Eközben a munkáltatók elsősorban a kormány közteher-csökkentési tervétől teszik függővé jövő évi bérajánlásukat. A témáról részleteket a napi.hu oldalán olvahattok.
Október 19-én sikeres képzést tartott a Vasas Székházban, csaknem harminc alapszervezet képviseletében megjelent több, mint félszáz Vasas tisztségviselő részére Tarsoly Imréné szakértő és Somodiné Magyari Krisztina pénzügyi vezető. A fő témák a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos 2017. évi változások és az alapszervezetek gazdálkodása (kiemelten a 100%-ot utaló szervezetek tudnivalói) voltak. A résztvevők ezen felül hallhattak a Vasas Önsegélyező Pénztárnál, az MNB ellenőrzése nyomán várható változásokról is. A jelenlévők sok hasznos, új ismerettel gazdagodva térhettek vissza alapszervezetükhöz. Bízunk benne, hogy ezzel az oktatással is hozzájárultunk ahhoz, hogy szervezeteink a törvényi előírások betartásával, minél hatékonyabban és sikeresebben végezhessék munkájukat a tagjaink érdekében.
Az előadóknak köszönjük a mindenre kiterjedő tájékoztatást, a tisztségviselőknek pedig a részvételt!
Az előadások anyagai megtalálhatóak a DOKUMENTUMTÁR-ban!
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSSZ) szerint Orbán Viktor „beismerte, hogy a kormány felelőssége a hazai bérek alacsonyan tartása”, ezért nyilvános vitára hívták ki a kormányt. Kordás Lászlónak, a MASZSZ elnökének ezzel kapcsolatos gondolatai megismerhetőek az itt található videóinterjúból.
2017. január 1-jétől nő a munkába járás költségtérítésének mértéke, ami a munkaerő mobilitásának elősegítését célozza. A módosítás lényege, hogy a saját gépkocsival munkába járók költségtérítése a 9 Ft/km helyett 15 Ft/km lesz. A költségtérítés 67%-os növelése remélhetőleg hatékonyan segíti elő - más intézkedésekkel együtt - a munkaerő mobilitását, és nagyobb eséllyel helyezkednek el a munkavállalók akár a lakóhelyüktől távolabb eső településéken is, vállalva ezzel a hosszabb utazásokat is nagyobb adómentes költségtérítés mellett. Bővebben itt olvashattok a témáról.
Kedves ünnepséget rendeztek a szakszervezet nyugdíjasai 2016. október 11-én. A harminchoz közeli számú résztvevő finom mangalica zsíros kenyeret kapott lilahagymával és sokféle saját maguk által sütött sütemény volt desszertként „tálalva”. Vendégeink voltak: a Vasas Szakszervezeti Szövetség munkatársa Tarsoly Imréné, a MOM Emlékalapítványtól Nádudvari Zoltán és Telek György, akik egy közelgő konferenciára hívták meg a MOM nyugdíjasokat, melynek célja a MOM emlékének és nevének megőrzése.
Az utóbbi időben sokat beszélünk a fizikai-és betanított munkaerő hiányáról, rámutatva többek között a vállalatok sokszor elhibázott humánpolitikai stratégiáira, valamint bizonyos vállalatirányítási trendekre, amelyek sokszor nem hoznak megoldást az adott problémákra. Ebben a témában készült interjú László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezet alelnökével, amit itt olvashattok.
A Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének közgyűlése 2016. október 07-én volt, mely megállapította, hogy jelenleg nincs olyan társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy közjogi körülmény, mely a jelenlegi elsőfokú bírósági szervezeti rendszer megváltoztatását alappal igényelhetné. A jelenlegi rendszer 3 éve történt bírósági reform eredménye, mely a regionális szinten működő közigazgatási-munkaügyi kollégiumok létrehozását eredményezte.
Augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt – 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Augusztusban tehát gyorsult a keresetek emelkedése, mert az előző hónapban 5,1, illetve 6,7 százalékos volt az éves növekedés üteme – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők szerint a versenyszférában a munkaerőhiány az emelések oka. Az erről szóló cikk itt olvasható.
Újabb két évvel tolná ki az egyéni nyugdíjszámla előkészítését a kormány. Az ehhez szükséges adategyeztetések határidejét módosítaná most az erőforrás-minisztérium, az indoklás szerint persze az érintettek érdekében.
Az egyéni nyugdíjszámla azt jelentené, hogy mindenki nyomon tudja követni milyen befizetéseket számoltak el a munkában töltött évei során, mennyi a neki jóváírt szolgálati idő. Ezekből ki lehetne kalkulálni, hogy mennyi lenne a nyugdíja. A probléma az, hogy ehhez nincsenek meg az államnál az adatok. A témáról bővebben itt olvashattok.
