Az Orbán által elmondottakra reagált Kordás László

A miniszerelnök régóta megígért és a kiválasztott sajtóorgánumok számára tegnap megtartott sajtótájékoztatóján a rabszolgatörvényre vonatkozó kérdésekre is válaszolt. Orbán ezt mondta: „Tekintettel arra, hogy a vitákat a törvény elfogadása előtt kell lefolytatni, s azokat lefolytattuk, egyelőre semmilyen törvénymódosítást nincs napirenden....Magyarországon mindenki, ha elvégezte a munkáját, a következő hónap elején, az előző hónapban végzett munkáját, annak a bérét teljes egészében meg kell, hogy kapja..." Az Orbán Viktor által elmondottakra reagálva Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Hangnak elmondta, azzal, hogy nem kormányelőterjesztésként került a parlament elé a törvényjavaslat, hanem egyéni képviselői indítványként, a kormány megkerülte jogalkotási törvényt. Az ugyanis előírja, hogy a kormány által kezdeményezett jogszabályváltoztatás esetén az érintettek véleményét ki kell kérni. Ezt hívják érdekegyeztetésnek. Egyéni képviselői indítvány esetén nincs ilyen kötelezettség, tehát hiába állítja a miniszterelnök, nem volt hivatalos érdekegyeztetés. Példaként elmondta még, a munkaidőkeret lényege abban áll, hogy a munkaidőkeret teljes hosszának átlagában kell meglennie a heti 40 azaz, napi 8 óra munkának. Ami ezen felül van, az a túlmunka. Ha például két hónapos a munkaidőkeret, és az első hónap 20 munkanapján valaki 200 órát dolgozott, a második hónap 20 munkanapján 120 órát, akkor a munkaidőkeret egészére vonatozóan teljesült a heti 40, illetve a napi 8 óra, és sem az első, sem a második hónap után nem jár túlmunkaóra díj, hiába dolgozott az illető az első hónapban 40 órával többet. Vagyis ez esetben a munkáltató megspórolta a plusz 40 óra után járó ötvenszázalékos pótlékot. Egy típusú túlóradíj van, amire igaz a miniszterelnök által említett havi kifizetés: a beosztáson felüli rendkívüli munkavégzés. Vagyis ha valaki be van osztva mondjuk 10 órára egy nap, de reggel vagy nap közben azt mondják neki, hogy dolgozzon 12 órát, vagy menjen be a szabadnapján. Ezt ki kell egyenlíteni hó végén. angsúlyozta, hogy ahol 36 hónapra nő a munkaidőkeret, ott az első két évben a munkáltató akár folyamatosan is heti hat napot dolgoztathatja a dolgozót, ami 800 plusz munkaórát jelent, s ezt a harmadik évben szabadságként adhatja ki a munkavállalónak. Ez a 36 hónapos szabály azoknak a munkáltatóknak a számára készült, akiknek a termékei több éves ciklusban készülnek, mint pl. a győri Audi gyár. A cikk teljes tejedelmében itt olvasható.

bakony.jpgcib.jpgcontessa_vasas.jpgcorvin.jpggosztolavasas.jpghoteleuropa.jpgpraktikervasas.jpgvodafone.jpgbakony.jpgcib.jpgcontessa_vasas.jpgcorvin.jpggosztolavasas.jpghoteleuropa.jpgpraktikervasas.jpgvodafone.jpg
TOP