VASAS állásfoglalás!
- Megjelent: 2020. március 31. kedd, 09:09
A március 19-én megjelent kormányrendeletben foglaltak különösen veszélyesek a munkavállalók számára. Ezzel kapcsolatban adott ki állásfoglalást a Vasas Szakszervezeti Szövetség még a megjelenést követő napon, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagobb gond a szabályozásban az, hogy gazdasági okokra hivatkozva szinte teljhatalommal ruházta fel a munkáltatókat. A Vasas állásfoglalása az alábbiakban olvasható:
Kedves Kollégák!
Mint arról ti is értesültetek, március 19-én megjelent egy új kormányrendelet, amelynek célja a rugalmasság biztosítása a munkahelyeken. Az intézkedés rendkívüli veszélyeket tartogathat a munkavállalók számára, ha nem vagyunk résen, és teszünk meg mindent annak érdekében, hogy csak ésszerű kompromisszumokba menjünk bele. A rendelet a kihirdetett veszélyhelyzet idejére, valamint az azt követő 30 napra érvényes.
Mi jelenti a fő veszélyt a munkavállalóra nézve a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletben?
A szóban forgó rendelet gazdasági okokra hivatkozva szinte teljhatalommal ruházta fel a munkáltatókat. Ez rendkívül veszélyes, ugyanis a munkavállalók alárendelt helyzetben vannak a munkáltatóval szemben és egyedül szinte soha nem alkuképesek. Mindannyian átéltük már, amikor a főnök nyomást gyakorolt ránk, a fizetésünk egy részével vagy a megélhetésünkkel fenyegetett, ha nem akartunk bizonyos esetekben kötélnek állni. Az átmeneti módosítások miatt erre ismét kiváló lehetőségeik lesznek, ha nem fogunk össze!
Ne felejtsd el, hogy szakszervezeti tagként jogod van szakmai segítséget igényelni, semmit ne írj alá anélkül, hogy nem egyeztettél a helyi szakszervezeti képviselőkkel. Tudtad, hogy arra is lehetőséged van, hogy megbízd a szakszervezeti képviselődet, hogy ilyen ügyekben helyetted és nevedben eljárjon? Ha eddig nem tetted meg, most különösen fontos, hogy erről egyeztess a helyi szervezettel.
Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz a rendelet?
A rendelet 6. § (1) - (3) pontja lényegében azt jelenti, hogy a következő kérdésekben a munkáltatót nem köti sem a munka törvénykönyve, sem a meglévő kollektív szerződés:
❖ a munkaidő-beosztást a munkáltató innentől kezdve szabadon módosíthatja (bármely
okból), a változtatások bejelentésének nincs időkorlátja (bármikor), vagyis akár aznap is elegendő közölni, hogy meddig fog tartani az aznapi munkaidő, vagy este értesíteni a munkavállalót, hogy másnap reggel menjen dolgozni,
❖ ugyanez vonatkozik az otthoni munkavégzés (távmunka) elrendelésére,
❖ a munkavállalók egészségi állapotának mérése kapcsán (pl. lázmérés belépéskor) is.
(Adatvédelmi, személyiségi jogi kérdésekről ugyanakkor itt se feledkezzünk meg!)
Ezeknél a pontoknál a szakszervezet most azt tudja tenni, hogy folyamatosan ott van, konzultál a munkáltatóval, és kölcsönös együttműködéssel eléri, hogy a munkavállalókat aránytalan hátrány, illetve kár ne érje. Különösen figyeljünk oda a családokra, kisgyermekesekre, akiknek megoldhatatlan problémát okozhat a munkaidő-beosztás önkényes, váratlan megváltoztatása. A munkáltatónak is érdeke, hogy ebben a helyzetben kommunikáljon a szakszervezettel, a dolgozók értsék, melyik rendkívüli intézkedésre miért van szükség, így ők is megértőbbek, együttműködőbbek lesznek.
A legtöbb veszélyt a rendelet 6. § (4) pontja tartogatja. Eszerint a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodásban eltérhetnek a munka törvénykönyvének rendelkezéseitől.
Mindannyian emlékszünk, hogy az évi 400 óra túlóra kapcsán is az volt a fő kifogásunk, hogy a munkavállaló sokszor nincs abban a helyzetben, hogy egyénként nemet mondjon a munkáltatónak, aki így könnyen aláírathatja vele a megállapodást. A munkáltatónak most lehetősége van szinte bármilyen tartalmú megállapodás megkötésére az egyes munkavállalókkal! Hangsúlyozzuk, ez a szabály bármiféle korlátozás nélkül, az Mt. bármely szabálya tekintetében megengedi a szabad eltérést, ha nem vagyunk résen. Ilyen kérdések lehetnek:
- minimálbérnél alacsonyabb alapbér,
- korlátlan napi és heti munkaidő,
- szabadság kiadása akár másnapra, a munkavállaló a 7 munkanap szabadságával sem rendelkezhet,
- fizetés nélküli szabadság kezdeményezése a munkáltató részéről,
- hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása,
- munkavállalói kártérítési felelősség súlyosbítása (pl. ha selejtet gyárt a munkavállaló),
- nem jár végkielégítés,
- nincs felmondási idő és/vagy felmentési idő,
- munkavégzés (utasítás) megtagadásának feltételei,
- állásidő esetére semmilyen körülmények között nem jár alapbér,
- távmunka esetén nem jár a teljes munkabér.
Azonban a fentebb írt három kivételtől eltérően (munkaidő-beosztás, távmunka, egészségi állapot ellenőrzése), ahol van kollektív szerződés, azok rendelkezéseitől a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodása sem térhet el!
Ne hagyjuk magunkat (szerződéses úton) kizsákmányolni!
A munkavállalók védelmét most semmi nem garantálja, egy lehetőségük maradt, hogy alkupozícióba kerüljenek, ez pedig ha összeszerveződnek és megpróbálják kiegyenlíteni az alá-és fölérendeltségi viszonyt. Ezt hívják SZAKSZERVEZET-nek.
Most különösképp nem kifogásra, hanem összefogásra van szükség!
Kérünk titeket, terjesszétek a fenti információkat és tájékoztassatok, tájékozódjatok, keressétek a helyi szakszervezeti vezetőket, valamint a Vasas régiós képviseleteinek vezetőit. Elérhetőségeiket megtaláljátok ITT.
Vigyázzunk magunkra, egymásra!
Budapest, 2020. március 20.
Vasas Szakszervezet Szövetség
