Munka betegen is?

Megjelent: 2021. április 01. csütörtök, 11:23

A magyarországi munkások akkor is elmentek dolgozni, ha tudták vagy sejtették, hogy megfertőzte őket a koronavírus. Természetesen nem jószántukból, hanem azért tettek így, hogy ne veszítsék el a jelenléti bónuszukat. Sokakat eltántoríthatott az is, hogy a táppénz összege – legalább kétéves szolgálati idő után – csupán a fizetés 60 százalékát teszi ki (amúgy csak 50%), de az idei évben nem haladhatja meg a napi 10 733 forintot.

A táppénzt folyósító Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján a G7 arra jutott, hogy a táppénzen töltött napok száma alig 8 százalékkal növekedhetett tavaly. Ez pedig arra utal, hogy az őszi koronavírus-hullám során kevesebben jelentkeztek táppénzre, mint az a járványstatisztikák alapján várható lett volna. Hiszen a karanténkötelezettség – tehát amikor a pozitív koronavírus-tesztje miatt nem tud valaki dolgozni 10-14 napig – teljes egészében táppénznek minősül, ahogyan az is, ha valaki ugyan nem fertőződött meg, de kapcsolatba került egy igazoltan fertőzöttel.

A G7 szerint „a KSH által közzétett havi táppénzes napok számával összehasonlítva az látható, hogy novemberben és decemberben csak a karaténban töltött napok miatt jóval több táppénznapot kellett volna kivenni a munkavállalóknak, mint amennyi a valóságban megtörtént”. Abból, hogy az emberek nem mentek táppénzre, következhetett az, hogy gyorsan terjedt a vírus, hiszen a fertőzések jelentős számban köthetők a munkahelyekhez.

Emellett az elbocsátástól való félelem is szerepet játszhatott a dolgozó döntésében, hogy enyhe tünetekkel elmenjen-e dolgozni vagy sem. A döntés pedig inkább az lett, hogy elment, mivel ha elveszíti a munkáját, akkor csak a mindössze három hónapig járó, példa nélkülien szűkmarkú munkanélküli-ellátásra számíthat.

forrás:G7, Mérce