Német sztrájk - magyar valóság

Megjelent: 2018. február 14. szerda, 14:36

Sztrájkot hirdetett Németország legnagyobb ipari szakszervezete, sőt még a 28 órás munkahétért is harcba indult a speciális helyzetű dolgozók számára. Ehhez kellett 1,8 millió tag, és egy erős kollektív szerződés. 

Magyarországon a kollektív szerződésre vonatkozó alapelvek hasonlóak a némethez. Megkötéséhez kell egy szakszervezet, amely tagjainak száma az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók 10%-át eléri, valamint egy munkáltató vagy munkáltatókat tömörítő szervezet, megállapodás pedig köthető mikro- (vállalati), közép- (ágazati) vagy nemzeti szinten. A középszintű megállapodáshoz hasonló szabályoknak kell megfelelni, mint a vállalati tárgyalások lefolytatásához. Emellett a szerződésben szabályozható kérdések is hasonlóak a némethez, továbbá Magyarországon is lehetséges a szerződések kiterjesztése a nem aláíró felekre is. Ugyanakkor, ha a számokat nézzük, azt látjuk, hogy nálunk ez az intézmény sokkal kevésbé elterjedt, mint tőlünk nyugatabbra. Itthon a munkavállalóknak kevesebb mint 30%-át fedi le kollektív szerződés. Az alacsony mutató egyik legfontosabb oka, hogy hazánkban a kollektív szerződések jellemzően egy munkáltatóra kiterjedő megállapodások, tehát csak az ott dolgozókra érvényesek a benne megfogalmazott jogok és kötelezettségek.

Fentieket boncolgatja a Vasas nemzetközi kapcsolatokért felelős szakértője. Bábel Balázs írása teljes terjedelmében itt olvasható.