November 2. az a nap ebben az évben, amikortól a nők Európában ingyen dolgoznak, miközben a férfiak december 31-ig megkapják fizetésüket munkájukért - ezzel a kijelentéssel hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság a nemek közötti, fizetésekben mutatkozó különbségekre. Magyarországon az átlagos órabéreket tekintve az uniós átlagnál rosszabb a helyzet, viszont az éves átlagkeresetben már jobbnak tűnik a helyzet.

A nők átlagos órabére Európában 16,3 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, azaz a nők gyakorlatilag 59 napot ingyen dolgoznak minden évben - vagyis idén november 2-tól egy fillért sem kapnak munkájuk után - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság közleménye. A férfiak és nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapértéke, de ez a nap arra emlékeztet, hogy mégsem tartozik az EU alapvető realitásai közé. A férfiak és a nők közötti fizetési különbségek már rövid távon is igazságtalan, indokolatlan és elfogadhatatlan, de hosszabb távon ez a szakadék csak szélesedik, ami oda vezet, hogy a nők nyugdíja átlagosan 39 százalékkal lesz alacsonyabb a férfiakénál.

Bérnövelési kényszerbe került számos hazai vállalat, ám akkora emelési hajlandóság nem látszik, amekkora az elvándorlási hullámot megállíthatná. Más vélemények szerint a munkaerőproblémát nem a cégeknek egyenként, hanem egy gazdasági modellváltásnak kellene megoldania. A döntéshozó elit azonban ellenáll. tovább a cikkhez

A Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Bizottsága a múlt héten pénteken, a hagyományoknak megfelelően, ünnepség keretében köszöntötte a 70., 80. és 90. születésnapjukat idén betöltő tagjait. tovább...

Az év végéig tervezik a kormány elé terjeszteni az új munkavédelmi politikáról szóló javaslatot – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Idők megkeresésére. Bár a 2011-es alaptörvényben külön szerepel, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, tavaly – hosszú évek csökkenő tendenciáját megtörve – ismét nőtt mind a bejelentett munkabalesetek, mind a halálos munkabalesetek száma. tovább...

Nem adja fel a 40 év munkaviszony utáni nyugdíj ügyét Bodnár József. Szerinte az Alkotmánybíróság rossz döntést hozott, ezért az Európai Bírósághoz fordul.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása ügyében benyújtott, az Alkotmánybíróság (Ab) által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított népszavazás kezdeményezője, Bodnár József, mert vélekedése szerint sérült a népszavazáshoz való állampolgári joga. tovább...

Két hét múlva ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelésének megoldásához – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kiemelte: amíg nem ismeri a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló program pontos részleteit, addig nem érdemes számháborúzni. tovább...

A minimálbér kilencszázalékos emelését szeretné elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) jövőre, s hogy ehhez mit szólnak a szociális partnerek, már a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának keddi ülésén kiderülhet. Valószínűbb azonban, hogy a megegyezésre várni kell, hiszen az idei 3,4 százalék után ekkora növekedést igen nehezen lehetne letuszkolni a vállalkozások torkán. tovább...

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.