Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adatai aggasztó képet festenek a munkahelyek biztonságáról. A Világgazdaság cikkéből kiderül, hogy 2021 első hét hónapjában 30 halálos kimenetelű baleset történt, időarányosan 3,4 százalékkal több, mint az előző évben. Tavaly összesen 64-en, míg egy évvel korábban 83-an vesztették életüket a munkahelyeken. Sérülések tekintetében idén 9443 munkahelyi sérülést jegyzőkönyveztek, ami 2.7 százalékkal kevesebb az előző évinél. A csonkulásos balesetek tekintetében is érzékelhető 6 százalék körüli csökkenés, 2021 első hét hónapjában 114 ilyen eset volt. A sérülések közel háromnegyede a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a postai szállításban és a raktározásban szenvedték el. Az adatok szerint a legtöbb munkahelyi baleset Budapesten és Pest megyében történt. Az idei évben az ITM összesen 76 esetben bírságolt a munkahelyi biztonsági előírások megsértése miatt, 40 millió forint értékben. 2020-ban összesen 106 millió forintot kellett megfizetnie a szabályok megszegőinek.

A D&D Drótáru Zrt. a  Ťrinecké Železárny a.s. cégcsoport tagjaként 10. évfordulóját ünnepelte, mely alkalmon részt vett Szövetségünk elnöke, Spieglné dr. Balogh Lívia és Hajdu Antal regionális ügyvivő is.

180 dolgozó és 60 meghívott vendég ünnepelte a jubileumot, amin Bohdan Kožusznik a Moravia Steel nevében köszöntötte a jelenlévőket. A kezdeti 40.000 tonnáról mára duplájára, 80.000-re nőtt az értékesítés, mellyel párhuzamosan a dolgozói létszám is növekedett. A Drótgyár az elmúlt 10 év során jelentős fejlődésen ment keresztül köszönhetően a folyamatos kapacitásbővítő és hatékonyságnövelő beruházásoknak. Mára már Európa egyik legnagyobb feszítőpászma és feszítőhuzal gyártója, és termékeit nemcsak hazánkban értékesíti, hanem Közép- és Nyugat-Európa számos országába, sőt a tengerentúlra is exportálja - olvasható a minap.hu beszámolójában.

További sikeres működést és konstruktív együttműködést kívánunk a helyi vasas alapszervezetünkkel.

A kormány a koronavírusjárványra hivatkozva, tavaly áprilistól júliusig lehetővé tette, hogy a cégek a dolgozókkal történő egyeztetés nélkül, egyoldalúan vezethettek be 2 éves munkaidőkeretet, vagy meghosszabbíthatták a meglévőt. Ennek következményeként most rengeteg munkaórát nem tudtak ledolgoztatni a dolgozóikkal, a járványügyi korlátozások és az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínusz órákat pedig most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal. Ez azonban törvénytelen! A munkaidőkeret végén ugyanis el kell számolni egymással: a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nulláznia. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként. A témáról bővebben a 168.hu oldalán olvashattok.

Hosszú idő után, szeptember 20-án a Közép-Dunántúli régió titkárai Székesfehérváron ismét össze tudtak ülni átbeszélni az aktualitásokat, a kongresszusi tennivalókat, megtarthatták a tisztújító szavazásokat, és a nyugdíjba vonuló kollégák búcsúztatására is lehetőség nyílt a titkári értekezleten, amit Holly László régiós ügyvivő szervezett.

A szövetségi munkáról László Zoltán alelnök számolt be. Külön érdeklődésre tartott számot Molnár László régióelnök tájékoztatója a Dunaferr körüli helyzetről és az indított bírósági perek állásáról.

A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöksége a héten tájékoztatást adott tagjainak a saját helyzetéről és a pereik állásáról, további kitartást és támogatást kérve és remélve tagjaiktól. A tájékoztató ITT olvasható.

Tegnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF)  ülésén, elkezdődtek a hivatalos bértárgyalások a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek, valamint a kormány között. Fő kérdés, hogy 2022 januárjától, egy lépésben emelkedjen bruttó 200 ezer forintra a minimálbér. Ennek feltételeiről november végéig célszerű volna megállapodni, hogy időben végre is lehessen hajtani. Lényeges kérdés, hogy milyen inflációval, termelékenységgel és GDP-növekedéssel számol a kormány a jövő évre vonatkozóan, a béremelések fedezete ugyanis ezekből áll össze-hangsúlyozta a munkáltató oldal. A MaSZSZ elnöke pedig arról beszélt, hogy ahhoz, hogy a környező országokat – például a 623 eurós szlovák minimálbért – utolérjük, már most 200 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb bérnek, és 225 ezer forintról kellene tárgyalni. A tárgyalásokat 2 hét múlva folytatják, és a résztvevők azt szeretnék, ha novemberre tető alá tudnák hozni a megállapodást. Részletek a nepszava.hu oldalán található cikkben.

Egyes vállalatok továbbra is óvatosak a bérek közzétételével kapcsolatban, pedig a szakértők szerint a transzparencia felé való elmozdulás hosszú távon versenyelőnyt jelenthet. Azok a szervezetek, amelyek átláthatóbbak a fizetéseikkel kapcsolatban, megnyerhetik a legjobb jelölteket, és sokféle jelentkezőt vonzhatnak. Az, ha nyíltan beszéltünk a fizetésekről, egyértelműen azt eredményezi, hogy több nő jelentkezik a pozíciókra. A bérek átláthatósága valójában csökkenti a nemek közötti bérszakadékot, és ez valószínűleg azért van így, mert tudjuk, hogy a nők kevésbé magabiztosan tárgyalnak, és nagyobb valószínűséggel utasítják el őket, ha magasabb bért kérnek. Emellett, ahogy egyre több vállalat támogatja a bérek átláthatóságát, úgy kezdik megváltoztatni a piac működését és csökkenteni az egyenlőtlenségi problémát.

forrás: penzcentrum.hu