Magyarországon az országgyűlési képviselők általános választására 2022. április 3.-án reggel 6 és 19 óra között kerül sor. Az esemény egyúttal egy közös eljárásban lebonyolított országgyűlési képviselő-választás és országos népszavazás is. A választásokon való részvételnek is vannak munkajogi dimenziói és szabályozási kérdései, amit Dr. Szabó Imre Szilárd foglat össze az ITT olvasható írásában.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Vasas Szakszervezeti Szövetség „Minőségi Munkahely” című projektjének zárókonferenciájára 2022. április 26-án 50 fő jelenlétében és az online térben csatlakozók részvételével került sor. A Székesfehérváron megtartott rendezvényen Spieglné Dr. Balogh Lívia (Vasas elnök) és Zlati Róbert (MaSZSZ elnök) adta át az elismeréseket a díjazott munkáltatóknak. A legjobbnak járó kitüntetést a tapolcai Cellcomp Kft. vehette át, és elismerésben részesült még a Hanon Systems Hungary Kft. és az Astotec Automotive Hungary Bt. is. A projektről bővebben ITT olvasható a régiós ügyvivő, Holly László által készített tájékoztató.

Köszönjük a részvételt és az erőfeszítéseiket a minőségi munkahelyek megteremtésében és fejlesztésében!

Ne döntsenek rólad, nélküled! – ezzel a felhívással mozgósítja tagjait a Magyar Szakszervezeti Szövetség az április 3-ai parlamenti választásokra. A szövetség elnöke, Zlati Róbert úgy véli, a választási részvételre való buzdítás is az érdekvédelem szerves része. Rá kell ébreszteni a passzív munkavállalókat is, hogy most beleszólhatnak a sorsuk alakulásába, meg kell védeniük vagy ki kell harcolniuk saját érdekeiket. Április 3-a a megfelelő alkalom, amikor mindenki kifejezheti, változást vagy a jelenlegi rendszer fenntartását szeretné. Ehhez pedig, el kell menni szavazni. Ennyit mindenki tegyen meg magáért, a családjáért, gyerekei, unokái jövőjéért! – jelentetti ki Zlati az elnökség mai ülését követően. Az elnök leszögezte: a MASZSZ egyetlen párt vagy jelölt mögé sem áll be, mindössze felszólítja tagjait, vegyenek részt a szavazáson.

A hónap elején, április 7-én Debrecenben, az észak-Alföldi régióban tartottak szakszervezeti bizalmiaknak szóló képzést a Vasas és TPI munkatársai. A rendezvény résztvevői voltak a HOYA Szemüveglencse Gyártó Magyarország Zrt. Mátészalka, a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Téglás és a debreceni Thyssen Krupp rugó és stabilizátor gyártók Vasas alapszervezeteinek tisztségviselői. Erről készített képes beszámolót Csobán János a régió ügyvivője, mely ITT olvasható.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség és Nyugdíjas Szervezetének vezetése szomorúan értesült róla, hogy

Csajkovszky Tibor

 életének 85. évében 2022. február 6-án, hosszantartó, súlyos betegség után

otthonában, szerettei körében elhunyt.

Tibor a Tüzeléstechnikai Vállalat szakszervezeti titkára volt több évtizeden át. Nyugdíjazása után összefogta a nyugdíjas tagjait és az Intéző Bizottság megbízásából az alapszervezeteken kívüli tagságot. Rendszeresen látogatta őket, vagy telefonon tartotta velük a kapcsolatot. Egy nagyon következetes, harcos szakszervezeti tagtársat veszítettünk el, aki mindig kiállt szaktársai mellett és az összejöveteleiken, valamint a különböző fórumokon ennek hangot is adott.

Szeretett halottunk hamvaitól 2022. április 6-án 14:30 órakor az Új Köztemető (1108 Bp., Kozma utca 8-10.) Szóróparcellájánál veszünk végső búcsút.

Kedves Tibor, emlékedet megőrizzük, szívünkben tovább élsz! Béke poraidra, nyugodj békében!

2022. április 21.-én került megrendezésre a Freudenberg VASAS Alapszervezet bizalmi testületének képzése a dél-alföldi régióban. Az oktatás keretében többek között a hatékony bizalmi munka, az alapszervezeti kommunikáció és a tagszervezés területén szerezhettek új ismereteket a résztvevők. A rendezvény előadói Klein Magdolna, Rácz Ferenc és Bere Ferenc, a Vasas munkatársai voltak. A szervezésben és lebonyolításban a kecskeméti TPI Iroda munkatársai, Bódiné Rigó Dóra és Klein Magdolna voltak segítségünkre - számolt be Bere Ferenc regionális ügyvivő.

A Pintér Lajos Zoltán készítette bronz emlékművet Pintér Tamás polgármester és Kálló Gergely országgyűlési képviselő közösen leplezte le a Borovszky Ambrusról elnevezett téren március 18-án, pénteken Dunaújvárosban. Az emlékmű avatásán összegyűltek a Dunai Vasmű vezérigazgatójának tisztelői, a Borovszky család tagjai és az emlékmű létrejöttének támogatói, a Vasas Szakszervezeti Szövetség képviselői, hogy együtt emlékezzenek a legendás vezérigazgatóra, a Vasas szakszervezet volt elnökére. Az emlékműállítás támogatóit emléklappal és bronz plakettel köszöntötte az önkormányzat. 

Borovszky Ambrus (1912-1995) a pályája kezdetén a Ganz Hajógyár öntősegéde, majd  öntőmunkása és művezetője volt. 1948-tól a Nehézipari Központ Üzemgazdasági Főosztályának vezetője, és a Kohóipari Központ vezetője lett. Majd a dunapentelei, ill. a sztálinvárosi vasmű- és városépítés helyszíni vezetője (1950–1962), kohó- és gépipari miniszterhelyettes (1962. jan.–1964. febr.), a Dunai Vasmű vezérigazgatója (1964–1975). A Vasmunkások Szakszervezetének már a kezdetektől, 1931-től tagja, később üzemi bizalmija és végül a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke majd elnöke lett. "Boró", ahogy a gyárban nevezték évtizedeken át meghatározó alakja volt a gyárnak és a városnak is. 

Április első keddje a láthatatlan munka világnapja. De mi is az a láthatatlan munka? A láthatatlan munka olyan típusú munkavégzés, amiért nem jár fizetés, de sokszor még köszönet sem. Azokról a munkákról beszélünk, melyek elvégzését sokan természetesnek veszik, ám a hiánya azonnal feltűnik mindenkinek: háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozóink segítése, ápolása, és az önkéntesség is ilyenek.

A láthatatlan munka kifejezés egy gazdasági fogalom, és a társadalom közös érdeke, hogy a láthatatlan munka, egyre láthatóbbá, és minél inkább mérhetővé váljon. Mértéke nemzetgazdasági szinten is jelentős. Mi magyarok évente 11 milliárd órát fordítunk a láthatatlan munkára. A KSH adatai szerint, ha ezt a tevékenységmennyiséget beemelnénk a hazai össztermékbe, akkor a GDP 25 %-kal növekedne. 2009–2010-ben készült utoljára átfogó kutatás hazánkban ebben a témában, ami szerint egy átlagos magyar nő napi 249 percet tölt úgynevezett „láthatatlan” munkával, míg egy átlagos férfi 115 percet.