Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértéke jövő nyáron 15 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy a kormány – az elmúlt időszakban benyújtott költségvetési dokumentumokból kiolvasható ütemezéssel szemben – mégsem tervezi a minimálbér idei, további emelésének feltételéül szabott szochó csökkentését.

Előzmény: A munkaadók és munkavállalók az év elején abban állapodtak meg, hogy első lépésben 4 százalékkal emelkedik a minimálbér (ami a késletetett bevezetés miatt valójában éves szinten  csak 3,6 százalékot jelent), és ha a kormány év közben 2 százalékponttal csökkenti a szochó – jelenlegi 15,5 %-os – mértékét, akkor a nyáron további 1%-kal emelkedik a minimálbér.

A mai bejelentéssel sajnos világossá vált, hogy mivel Varga Mihály jövő nyárra időzítette a 15 százalékos mértéket, így legközelebb 2022 nyarán csökkenhet az adó, mégpedig fél százalékkal. Mindez azt jelenti, hogy az idei évközi minimálbér-emelés feltétele, tehát a további adócsökkentés nem teljesül.

A nyilvános adatok szerint, 39,3 millió eurós adózott eredménnyel zárta a tavalyi üzleti évét a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. A Mercedes Benz kecskeméti vállalatának  beszámolója szerint kis mértékben esett csupán vissza a társaság árbevétele a 2019. évihez képest. A  2020-as árbevétel 3,41 milliárd euró volt, míg 2019-ben 3,68 milliárd eurót realizált a társaság. A főbb költségek, mint az anyagjellegű ráfordítások esetén 250 millió eurót tudtak megtakarítani. Ehhez még 12 millió eurónyi további költségcsökkentés jött a személyi jellegű ráfordítások kapcsán. Jelentősen nőttek ugyanakkor a pénzügyi ráfordítások. Így összességében az adózás előtti eredmény 98 millió euróról 41,55 millióra csökkent.

A munkajogi szakértő szerint nincs olyan munkakör vagy ágazat, ahol biztosan kötelezhetné a munkáltató az alkalmazottat a Covid elleni védőoltásra, a biztonságos munkakörnyezetet azonban mindenkinek garantálni kell. A cikk folytatása...

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint, a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset pedig 289 400 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. Ez 8,7 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A 3,7 százalékos márciusi inflációval számolva a reálkereset így 4,8 százalékkal volt magasabb mint egy évvel ezelőtt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó medián átlagkeresete a munkáltatók teljes körét tekintve 335 400 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül - olvasható azuzlet.hu internetes portál cikkében.

A Flextronics vállalatcsoport 9000 meglévő állása mellett 120 új munkahelyet hoz létre. A 8,9 milliárd forintos beruházás –, amelyhez a kormány 3,6 milliárd forintos támogatást biztosít - nyomán a zalaegerszegi és a sárvári gyárak multimédiás eszközök gyártására vonatkozó kapacitása bővül, és újak létesülnek. Csúcstechnológiai autóipari terméket gyártanak majd, ami nemcsak adatokat fogad és dolgoz fel, de támogatja a negyedik szintű, csaknem teljesen autonóm járműveket is. A terméket Budapesten tervezték, Zalaegerszegen készül a prototípusa és 2023-tól indulhat el a tömeggyártása, vagyis a teljes folyamat Magyarországon zajlik. Az amerikai Flextronics International Kft. hazánkban alkalmazza a legtöbb, 9 ezer munkavállalót, az európai és a közel-keleti régióban, a zalaegerszegi és a sárvári fejlesztéssel pedig tovább bővül a létszám. A cég Magyarországon 25 év alatt 162 ezer négyzetméterrel növelte termelési területét. Az öt városban működő vállalat az ország első tíz legnagyobb munkaadója közé tartozik, a tavalyi 2,7 milliárd eurós árbevételével pedig az első öt cég egyike.

forrás: hellovidek.hu

A hosszú munkaidő évente több százezer ember halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Az első ilyen jellegű globális tanulmány kimutatta, hogy 2016-ban 745 ezer ember halt meg a túlórázáshoz köthető stroke-ban és szívbetegségben. A kutatás rávilágít, hogy az 55 vagy annál több órás munkahét 35%-kal növeli meg a stroke és 17%-kal a szívelégtelenség miatti halálozást. A túlórák miatt elhalálozottak háromnegyede középkorú vagy idősebb férfi volt, akik többnyire évekkel, évtizedekkel a túlórázást követően, de mégiscsak a túl sok munka miatt hunytak el. A jelentésben megfogalmazásra került, hogy a hosszú munkanapok, a rendszeres túlórázás a felelősek a munkahellyel összefüggő betegségek harmadáért. Ezért a WHO is azt tanácsolja, hogy a vállalatok szabjanak felső határt a munkaóráknak, ami ráadásul bizonyítottan növeli a produktivitást is.

Nem véletlenül tiltakoztunk mi vasasok is a rabszolgatörvény ellen. A szakszervezetek már régóta hangsúlyozzák, hogy napi legfeljebb 8 órás munkával kell megkeresni a tisztes megélhetéshez szükséges bért. A munkások évszázados követelése: 8 óra munka; 8 óra pihenés, regenerálódás és 8 óra kikapcsolódás, feltöltődés.

forrás: https://www.bbc.com/news/business-57139434

A győri Nemak Alumíniumöntöde menedzsmentje éppen május 1-jén csökkentette  az éjszakai műszakpótlékot 40%-ról 30%-ra. Szép ajándék a munkásoknak a munkások ünnepén. Emiatt, 40% feliratú táblákat és május elsejei ajándékokat osztogatott a Vasas Szakszervezet a gyár éjszakai műszakból távozó dolgozóinak. A szakszervezet ezzel az akcióval tiltakozott a méltatlan bánásmód ellen. A műszakpótlék csökkentése nagyjából 600-800 embert érinthet. A dolgozóknak mintegy fele tagja a Vasas Szakszervezetnek, és nagyon elégedetlenek a helyzettel. László Zoltán, a Vasas alelnöke szerint jogos az elégedetlenség és a felháborodás, hiszen ezek az emberek nagyon kemény körülmények között dolgoznak. Aki ezt a munkát végzi fémgőzben van, melegben van, a fémet utána meg kell munkálni, tehát fémforgácsban van. Tisztelni, becsülni kell őket ezért!

A Győri Ítélőtábla az ISD Dunaferr Zrt. által átvett jogerős döntésével hatályon kívül helyezte azt a végzést, mellyel a Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága az „állítólagos” képviselők kérelmére a társaság közgyűlését 2021. május 6-ra összehívta. Az említett időpontra Mikó István válságmenedzser kérésére hívta össze a taggyűlést a Székesfehérvári Törvényszék áprilisban, mivel Mikó olyan papírokat mutatott be, ami igazolta, hogy ő képviseli a Dunaferr részvényeseinek 99,6 százalékát. A Dunaferr operatív vezetése – Mikó dokumentumait hamisnak vélve – megfellebbezte a törvényszék döntését, ám az ügyben akkor még nem született jogerős végzés, így az elsőfokú határozat Mikóék szerint érvényben maradt, így a taggyűlést megtartották, mégpedig a vasmű melletti parkolóban. Azért nem a tervezett helyen - a Vasmű igazgatósági épületében - , mivel a Dunaferr biztonsági szolgálata nem engedte be a taggyűlésre érkezőket a gyár területére. „Az ISD Dunaferr Zrt. már több ügyben állította és bizonyította, hogy a Steelhold Ltd. képviseletében álképviselők jártak és járnak el, akiknek tehát semmi joguk nincs az ISD Dunaferr fő tulajdonosának képviseletére, sőt hamis, valótlan nyilatkozattételeik miatt személyes felelősséggel tartoznak” – olvasható a vasmű közleményében.