Nők állnak a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában, zömében ugyanis ők dolgoznak az egészségügyben. Az ő mindennapjaik és munkájuk jelentősen átalakult a járvány hatására, ezzel azonban nincsenek egyedül. A nők felülreprezentáltak a válság által leginkább sújtott ágazatokban is (kiskereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, gondozás és oktatás), ahol nincs lehetőség a távmunkára. Sok nőt pedig a járvány által súlyosan érintett, bizonytalan munkahelyeken foglalkoztattak, az ő állásaik zömében megszűntek. Ráadásul, a folyamatos korlátozások és az összezártság hatására jelentősen több a családon belüli erőszak.

Nemhogy enyhülne a hónapok óta feszült helyzet a dunaújvárosi acélipari vállalatnál, a Dunaferrnél, inkább tovább civakodik a két tábor, amely a cég irányításáért harcol. Ennek volt a legújabb fejezete hétfőn, amikor a cég kiadott közleményében azt közölte, hogy meghamisított okiratokkal próbálták átvenni pénteken a cég irányítását a kisebbségi tulajdonos megbízottjai. Közben a gyár működése több oldalról is veszélyeztetett, kevés az alapanyaguk, a termelés alig 30 százalékon ketyeg, a részvénytársaságnak pedig adósságai vannak, úgy tudni, több vállalkozás is indított ellenük felszámolást. Ezt a témát járja körül a 24.hu mai cikke, ami ITT olvasható.

Sztrájksorozatot jelentettek be a jövő hétre B. Braun gyöngyösi gyárának dolgozói, három napon át, kilenc alkalommal, műszakonként két órában.  Az orvosi eszközöket gyártó B. Braunnál márcégnél február 23-án már tartottak egy kétórás figyelmeztető sztrájkot, de a munkáltató ezután sem teljesítette a magasabb bérekre vonatkozó követeléseket. A helyi Vassa szakszervezet követelése 8%-os alapbéremelés, ezzel szemben a munkáltató csak 5,6%-os emelést tervez, de ezt is bónuszrendszer keretében. A szakszervezet viszont nem tartja elfogadhatónak, hogy csak túlórázva, bónuszokkal kapnának a dolgozók több juttatást. Az érdekvédők szerint nonszensz, hogy a világjárvány közepén egy orvosi eszközöket gyártó cég ilyen ajánlattal áll elő,mikor a munkásai a rengeteg megrendelés miatt éjjel-nappal dolgoznak.

A Folyamatos Acélöntőműben bekövetkezett robbanásra emlékeztek idén is a Gyári Temetőben. 1990. március 3-án tizenhárom ember életét követelte az a baleset, amely nemcsak az ózdi gyár, hanem a magyar kohászat történetének legnagyobb tragédiája volt. A 31 évvel ezelőtti tragédia tizenhárom ember életét követelte. Az áldozatok emléke előtt a hozzátartozók és Ózd város vezetése mellett a Vasas Szakszervezeti Szövetség részéről Hajdú Antal régiós ügyvivő és Ficzere Zoltán az ÓAM Kft. Vasas alapszervezetének titkára tisztelgett. Az értelmetlen tragédia áldozatainak és az acélipari gyárak működése során elhunytak emlékét örökre megőrizzük.

A Liberty Steel csoport kivonult a Dunaferr acélgyártóval folytatott felvásárlási tárgyalásokból - tudta meg a londoni Argus Media az ügyhöz közel álló forrásokból. A tárgyalásokból való kivonulás összefügghet a Liberty hitelezőjének, a Greensill Capital pénzügyi nehézségeivel, miközben a Liberty Steelnek problémái adódtak a finanszírozás más forrásokból történő biztosításával - olvasható a portfolio.hu cikkében. A Liberty Steel egyébként eredetileg pozitívan állt a Dunaferr felvásárlásának ügyéhez, miután lefolytatták a dunaújvárosi vasmű átvilágítását.

Világszerte 43 országban zajlott a kutatás, melynek keretében Magyarországon 560 fős reprezentatív mintát vettek alapul. A válaszok alapján az derült ki, hogy a hazai cégek április és június között a szezonális hatásokat kiszűrve átlagosan 3 százalékkal tervezik bővíteni munkaerő-állományukat. Ez egy átlagos mérték, az egyes szektorok között jelentős különbség fedezhető fel. A legnagyobb, 11 százalékos felfutást a gyártás, termelésben várják, a nagy- és kiskereskedelemben 6, míg a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén 5 százalékos a tervezett bővülés - olvasható a HRportál oldalán a ManpowerGroup kutatása alapján készült cikkben. A legnagyobb mértékű létszámbővülést a Közép-Magyarországi Régóban (9%) a Közép-Dunántúlon (5%) és Budapesten (5%) várják, de a Dunától keletre fekvő valamennyi területen is néhány százalékos növekedésre számítanak. Ugyanakkor a Dél-Dunántúlon 3, Nyugat-Dunántúlon 1 százalékos átlagos leépítés szerepel a tervekben.

A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy amennyiben az oltások már megfelelően elérhetők lesznek, terveznek-e intézkedéseket bevezetni a cégeknél az alkalmazottak minél nagyobb átoltottsági szintjének megteremtésére. A vállalatok 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vannak ilyen terveik: 27 százalék az oltás előnyeinek bemutatásával tervezi ösztönözni az alkalmazottakat, további 2 százalék ehhez anyagi ösztönzőket is kapcsolna, 7 százaléknyian pedig úgy nyilatkoztak, hogy legalább bizonyos munkakörök esetén elő is írják majd a védőoltást. Fontos azonban tudni, hogy a jelenlegi hazai jogszabályi környezetben a munkáltatók nem tehetik kötelezővé a munkavállalóik számára a védőoltást, és nem szankcionálhatják annak elmaradását.