Tovább szélesedett a német gyáripari munkások sztrájkja, kedden már 280 üzemben közel 60 ezren tették le a munkát, hogy így támogassák a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall bérköveteléseit. Az IG Metall 6 százalékos béremelést követel, a munkaadók 2 százalékos emelést, valamint az első negyedévre 200 eurós egyszeri kifizetést ajánlanak. Még nagyobb a távolság a másik fő szakszervezeti követelés ügyében: az IG Metall szerint be kell vezetni, hogy a több műszakban dolgozók, valamint a kisgyermekeket nevelő, vagy idős hozzátartozók ellátásáról gondoskodó munkavállalók heti 28 órára csökkenthessék munkaidejüket, két évi időtartamra, és a kieső bér egy részét a munkaadó pótolja, a munkaadói oldal szerint viszont inkább a heti 35 óránál hosszabb munkaidő vállalásának lehetőségét kell bővíteni. A teljes cikk az autopro.hu oldalán olvasható.

4 év után győzedelmeskedett az igazság! A szakszervezeti tisztségviselőket 2013-ban kirúgó pécsi cég a Kúriáig ment, de nemrég ott is a kirúgott dolgozóknak adtak igazat. Mindent azért még nálunk sem lehet!? 2013 nyarán alapítottak a cégnél szakszervezetet, mert szerintük a munkáltató semmibe vette a dolgozókat. 2013 novemberében pedig hét szakszervezeti vezetőt és hangadót bocsátottak el egyik napról a másikra a kft-től.

Az ügyből nemzetközi botrány lett. Először a helyi szakszervezetek és a Vasas állt ki a kirúgott pécsi emberek mellett. Benke Norbert szakszervezeti vezető már a botrány kipattanásakor elmondta: értetlenül állnak az eset előtt. Hozzátette, amit a Honsa tesz, az Európában és Magyarországon is példátlan. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál el is marasztalta a céget, amit az megfellebbezett, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság másodfokon, jogerősen is a hatóságnak adott igazat. Az ügyről szóló cikk, teljes terjedelmében a pecsistop.hu oldalon található.

Arról, hogy hogyan alakulnak 2018-ban a bérek és az ehhez kapcsolódó juttatások, összefoglaló táblázat készült, mely itt található.

Néhány változásról röviden: Az ápolási díj 5 százalékkal emelkedik 2018. január 1-jétől. Változtak a 2018-as cafeteria juttatások adóterhei is. Ebben az évben tovább növekszik a kétgyermekes családok adókedvezménye, ami gyerekenként havonta 17.500 forint megtakarítást jelent. Viszont 2018-ban sem emelik a családi pótlék, a legalacsonyabb összeg 12.200, a legmagasabb 25.900 forint marad havonta.
2018. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék (tb járulék) havi összege 7.320 forintra változik. Emelkedik a GYED összege is, a legmagasabb elérhető összeg 173.502 forint lesz. A diplomás GYED 2018-tól a gyermek 2 éves koráig adható, összege a minimálbérhez igazítva 96.600 forintra, illetve 126.350 forintra nő. A GYES viszont már 10 éve nem változott, az idén is marad 28.500 forint. 2018-ban a bruttó minimálbér 138.000 forintra, a nettó 91.770 forintra emelkedik. A bruttó (szakmunkás) bérminimum 180.500 forintra, a nettó 120.033 forintra nő.  A 2018-as minimálbér-emeléssel a legmagasabb elérhető táppénz összege is változik, napi 9.180 forint lesz. 2018-ban 2,5%-kal csökken a szociális hozzájárulási adó, amiről korábbi cikkünkben már írtunk.

Érdemes megnézni a 2018-as munkaidő naptárat is (honlapunk Dokumentumtárában található), mivel az idén 6 "ledolgozós szombat" lesz. Vagyis az áthelyezett pihenőnapok miatt, 6 áthelyezett munkanap lesz a 2018-as évben. Ezzel együtt persze legalább ugyanennyi négynapos hosszú hétvégével számolhatunk majd.

A 10 éve elmaradó béremelések miatt kétnapos sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Ma és hétfőn csak a legsürgősebb ügyeket fogják intézni az önkormányzatokban. Negyedszerre lépnek sztrájkba a közszolgák a megélhetésük érdekében.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség egyetért az MKKSz követeléseivel és szolidaritást vállal a közalkalmazotakkal és köztisztségviselőkkel, akik évek óta, számos egyeztetés, tárgyalás és ígéret ellenére sem érdemelnek tisztes bért. Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatoknál, illetve a központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak nagy része már egy évtizede nem részesült fizetésemelésben!

Támogatunk benneteket abban, hogy kiálltok érdekeitek érvényesítéséért. Veletek együtt követeljük, a tisztes bérezést!

Feltűnően örvendetes képet sugall a munkaerőpiac egy fontos változásáról szóló, képviselői kérdésre adott nemzetgazdasági minisztériumi válasz, amely nem sokkal 2017 vége előtt került fel a parlament honlapjára. Ander Balázs jobbikos képviselő azt firtatta, hogy 2010-től kezdődően hogyan alakult a több műszakban dolgozók aránya a hazai munkaerő-piacon. A tárca által ismertetett adatok pedig félreérthetetlenül arról szólnak, hogy mind nominálisan, mind pedig arányait tekintve drasztikus javulás tapasztalható az Orbán-kormány 2010. évi hivatalba lépése óta - olvasható a zoom.hu oldalán.

Számos, a munkavállalók számára megalázó intézkedést hoz a kis - és középvállalkozások egy része annak érdekében, hogy megússza a garantált bérminimum jelentős emelését – hívta fel a Magyar Idők figyelmét László Zoltán, a Vasas alelnöke. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a legtöbb visszaélés a nagyvállalatok beszállítói láncolatának alján elhelyezkedő kis - és középvállalkozások munkavállalóit érinti. Az alelnökünkkel készített interjú a magyaridok.hu oldalán olvasható.

Az ünnepek előtt tárgyalást folytatatott a cégvezetéssel, az ózdi Johnson Electric Kft. helyi alapszervezete, melyen részt vettek a Vasas Szakszervezet részéről Balogh Béla elnök és Hajdú Antal regionális ügyvivő is. A céget Bánrévi Ákos ügyvezető igazgató és Pálinkás Ágnes HR igazgató képviselte. A megbeszélés sikeres volt, hiszen néhány nagyon fontos dologban sikerült előrelépni. A cég vezetője változtatás nélkül aláírta a szakszervezet által javasolt "Együttműködési megállapodást", és ezzel vállalta, hogy biztosítja számukra az abban foglaltak szerint a működésünkhöz szükséges feltételeket.

Az utóbbi idők kiemelt témája a robotizálás.Tudható, hogy szoros összefüggés van a munkahelyek fennmaradása és az adott munkahely által igényelt munkaerő képzettsége között. Vannak azonban kivételek is, amit a képzési struktúra fejlesztésénél érdemes figyelembe venni. Vannak ugyanis olyan munkakörök is, ahol olyan bonyolult tevékenységet kell folytatni, amelyeket robotizálással csak igen költséges módon lehetne kiváltani. Az is belátható, hogy a robotizálás során nem minden alacsonyabban képzett munkaerőt igénylő szakma fog megszűnni. A viszonylag alacsonyabb képzettséget igénylő, de nem rutinszerű tevékenységeket kívánó személyes szolgáltatások, mint a kozmetikus, a fodrász, vagy a tréner esetében nem várható a munkahelyek megszűnése, még akkor sem, ha azokon belül az egyre több folyamatot okosgépek fognak végezni. Az olyan szakmákban, mint a villanyszerelő, köműves vagy gázszerelő, nem rutinszerű, henem egyedi döntéseket igénylő tevékenységeket kell rendszerint elvégezni, így nehezen elképzelhető ma még olyan robotok alkalmazása, amelyek eredményesen és gazdaságosan lennének képesek ezen munkákat kiváltani.

Fontos tudni azonban, hogy már számos helyen megjelentek azok a robotok, amelyek jelentős mértékben segítik, támogatják az emberi tevékenységet. Így például az egészségügy területén egyre több olyan intelligens gép vagy program segíti akár az ápolók, akár az orvosok munkáját, amelyek korábban nem léteztek, de amelyek ma már elengedhetetlen részei ennek a munkának is. Ezért szükséges, hogy akár az egészségügy, akár a szolgáltatások vagy a javítóipar terén dolgozó emberek is megtanulják az ilyen új eszközök használatát. Ez mindenképpen feladatokat ró az oktatásra, a képzés és az átképzések során is. Ismeretes, hogy az ilyen jellegű tevékenységek esetében a hazainál jóval magasabb nyugat-európai bérek miatt már eddig is jelentős munkaerőhiány alakult ki hazánkban, és ez az elszívóhatás előreláthatóan tovább folytatódik. Mivel az emberek szabad mozgását nem lehet korlátozni, és a nyugati bérek is kellő távolságban vannak még, megoldás lehet, hogy az állam tovább mérsékli a béreket terhelő járulékokat, bővíti a foglalkoztatási támogatásokat és különféle kedvezményekkel segíti a hazai kisvállalkozásokat.

Összegezve elmondható, hogy a robotok valószínűleg nem fogják mindenütt kiszorítani a munkásokat a munkaerőpiacról, de mindenképpen fel kell készülni mind az oktatás, mind a kisvállalkozás-támogatások terén az előttünk álló kihívásokra.

forrás: magyaridok.hu