A Bosch cégnél, a munkáltató egyoldalú döntése az volt, hogy január 1-től visszamenőleg - a bértárgyalás során megtett utolsó ajánlatától eltérően alacsonyabb mértékű - béremelést hajt végre. A munkavállalók barátságtalan lépésnek ítélték meg a munkáltató tárgyalások lezárására vonatkozó lépését, és az egyoldalú béremelésre vonatkozó döntésé. Ezért, csaknem 800 munkavállaló, a gyár dolgozóinak nagyjából egyhatoda vett részt a január 24.-i kétórás figyelmeztető sztrájkban, amelyet a Bosch hatvani üzemének szakszervezetei hirdettek meg. Így tegnap 9 és 11 óra között figyelmeztető sztrájkot tarottak a gyárban. Tudható, hogy már 2017 decemberében elkezdtek tárgyalni a felek, de a Hatvani Autóelektronikai Dolgozók Független Szervezete (HADFSZ) és a Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete (MCDSZ) nem fogadta el a munkáltató egyoldalú döntését. A sztájkot követően már nem ültek le tárgyalni, hanem várták a cég új ajánlatát. A szakszervezet (HADFSZ) követelései között 15 százalékos béremelés, valamint negyedéves jelenléti prémium és hűségbónusz bevezetése is szerepel. Mindkét szakszervezet sikeresnek ítélte a megmozdulást, és bíznak a megállapodás lehetőségében, aminek a határideje az előre rögzítettek szerint pénteken jár le.

A Sztráda Rádió mai szakszervezeti műsorában, 17 órától, Székely Szabolcs műsorvezető beszélget Dr. Orosz Noémivel. Az adás témája a munkahelyi megbetegedés, amely sajnos bárkit érinthet. A rádió műsora online felületen hallható, itt: www.sztadaradio.hu

A Sztráda Rádióban (online hllgatható rádió) minden héten csütörtökön 17 órától a Vasas műsora hallható! A mai téma: A sztrájk ideológiája és hatása.

Hallgassátok a műsort az online felületen: www.sztadaradio.hu

Az uzemiszemle.blog.hu oldalán jelent meg amit a sztájkról tudni érdemes, aktualitása okán közzétesszük itt is:

A sztrájk a munkavállalók közösségét megillető Alaptörvényben biztosított alapjog, amely alapján a munkavállalók jogosultak a gazdasági és szociális érdekeik biztosítása céljából a munkavégzés beszüntetésével nyomást gyakorolni a munkáltatóra. A sztrájk lehet jogellenes is, amennyiben egyéb (különösen az Alaptörvénybe ütköző) célok érdekében folytatják.

Ökölszabály, hogy 50%-nál kisebb támogatottság esetén nem szabad vagy kockázatos a sztrájkot elkezdeni, ezért a sztrájkhajlandóságot ajánlatos előre felmérni!

A sztrájk minden esetben kollektív munkabeszüntetést jelent, tehát egyénileg nem gyakorolható jogosultság. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A sztrájkhoz nem szervezett (nem szakszervezeti tag) dolgozók is csatlakozhatnak. A sztrájkolóknak joguk van ahhoz, hogy a munkát felvenni kívánó társaikat - nem erőszakos eszközökkel – meggyőzzék a sztrájkhoz történő csatlakozásról.

A sztrájk megkezdésének eljárási feltétele az előzetes egyeztetés kezdeményezése. Sztrájkot jogszerűen csak akkor lehet megkezdeni, ha az egyeztetés legalább hét napon át tartott és az nem vezetett eredményre. A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére. A felek kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.

A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, így emiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető (pl. fegyelmi büntetés, vagy a munkaviszony megszüntetése). A munkavállaló azonban csak a sztrájk idejére mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha a felek között megegyezés születik, vagy a sztrájk más okból véget ér, a munkavállaló köteles újból munkába állni.

A sztrájkban részt vevő dolgozóknak a kiesett munkaidőre fizetés nem jár, de a szakszervezet a saját sztrájkalapjából a kieső dolgozói bevételeket fedezheti a tagjai számára. Ez akkor szokott fontos lenni, ha esetleg elhúzódik egy sztrájk. Már csak ezért is előnyös lehet a szakszervezeti tagság. A sztrájkalap tehát a szakszervezetnek a sztrájk finanszírozására szolgáló pénzügyi eszköze, juttatási formája a sztrájksegély, ami a sztrájkban résztvevő szakszervezeti tagok keresetkiesésének pótlására, kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatás, amelynek jogosultságát, mértékét, folyósítását általában a Sztrájkszabályzat rögzíti. A sztrájksegély mentes a személyi jövedelemadótól és a nyugdíjjáruléktól, nem képezi egyéb levonás alapját sem.

Ma jelent meg egy írás a Napi.hu internetes oldalán, amiből megtudható, hogy a Continental cég miért is nem Magyarországra hozta az új gyártási folyamatát. Korábban az a hír terjedt, hogy a cég a tervezés-fejlesztést és a végtermék előállítás folyamatát felölelő 200 új munkahelyet teremtő gyártást hoz Veszprémbe. Sokáig úgy tűnt, hogy így is lesz. Végül az anyavállalat mégis úgy döntött, hogy a gyártósort nem itt, hanem a belgiumi Mechelenben lévő üzemben hozza létre. Ennek okait boncolgatja az "Inkább több bért fizet, de nem Magyarországon fejleszt az autóipari multi" című cikk, mely itt található. Az írásból egyértelműen kiolvasható, amit a Vasas szakértői régóta mondanak, - és most a bértárgyalások idején különösen aktuális - hogy nem mindig a bér a döntő tényező!

Az idei kötelező fizetésemelések fokozzák a bértorlódást. A terheket főként a kis és közepes vállalkozások viselik nehezen.

Az idei újabb kötelező béremelés a versenyszférában valamivel több mint 1 millió embert, míg a közszférában nagyjából 200 ezer munkavállalót érint. Az idei mérsékeltebb emelés hatására a nettó átlagkeresetek bővülése az év egészét tekintve már nagy valószínűséggel egy számjegyű lesz - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte az erőltetett béremelések legfőbb vesztesei a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k). A teljes cikk a témában a nepszava.hu oldalon olvasható.

Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és tisztelték, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség volt munkatársa - Halmainé Tóth Gabriella - 2018. január 6-án tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Gabika - ahogyan sokan hívtuk - 1950. május 6-án született Tiszainokán. Iskoláit az ország több intézményében végezte, tanulmányai befejezésével könyvtáros lett.

Első munkahelye a székesfehérvári Vasas Ikarus könyvtára volt, majd Budapestre költözését követően nyugdíjba vonulásáig a Vasas központi könyvtárában dolgozott, ahol az olvasók örömére munkáját nagy szorgalommal és precizitással végezte. Munkatársai szerették és megbecsülték. Nyugdíjazását követően a Vasas Nyugdíjas Szervezetben is tevékenykedett.

Élete utolsó éveit Tárnokon töltötte, ahol visszatért tanult szakmájához és az önkormányzat könyvtárosaként igyekezett az olvasók kedvébe járni.

Egész életében két dolgot tartott a legfontosabbnak, a családját és a munkáját.

Kedves, közvetlen természete sokaknak hiányozni fog, családja, barátai, munkatársai fájó szívvel veszik tudomásul váratlan távozását.

Gabitól családja szűk körben vesz búcsút.

Gabika, emléked velünk marad, nyugodj békében!

Elindult az év, ami számos kötelezettséggel is jár a munkavállalók számára. Ilyenek például a munkáltatónak leadandó nyilatkozatok. Nézzük sorjában! Az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges lehet a családi kedvezményről, az első házasok kedvezményéről és a személyi kedvezményekről, az esetleges külföldi illetőségről szóló nyilatkozat. A gyermekekhez kapcsolódó pótszabadságok igénybevételéhez - amely mindkét szülőt megillet - is nyilatkozni szükséges. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkáltató cafeteria-rendszerben biztosít a munkavállalóknak béren kívüli juttatásokat, ott mielőbb nyilatkozniuk kell, hogy milyen juttatást, milyen összegben kívánnak igénybe venni.

Fontos tudni azt is, hogy 2018-tól megszűnik a munkáltatói adómegállapítás!!! Így már a 2017-es évre szóló személyijövedelemadó-bevallást sem készíthetik el a munkáltatók munkavállalóik helyett. Magánszemélyek mostantól önadózással állapíthatják meg adójukat, vagy az adóhatóság segítségét igénybe véve, a NAV által elkészített szja-bevallás tervezetre támaszkodhatnak.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség Észak-Alföldi régiója Debrecenben tartotta képzését 2018. január 26-án. Öt alapszervezet képviseletében tizenöten vettek részt, nem csak választott tisztségviselők, hanem a szakszervezeti munka iránt érdeklődő fiatalok is.

Az előadó Rácz Ferenc, a Vasas szakértője volt. A jelenlévők megismerkedtek a tagszervezés alapjaival, a kampánytervezéssel, és a bizalmi struktúra erősítésének lehetőségeivel. A bevezetőben elhangzott, hogy az eredményes szakszervezeti munkához fontos, hogy hogyan tudunk tagokat megszólítani, hogyan tudunk tagokat szervezni, és hogyan néz ki a kampánytervezés. Hogyan tudunk egy akcióra megmozgatni embereket, akár nem tagokat is.

Az előadás kiemelt témái voltak:

• A taglétszám, a szervezet feltérképezése, szakszervezeti stratégiák, direkt kampányok, és akciók.
• A résztvevők nagyon aktívak voltak, sok ötlet, javaslat és jó példa elhangzott, amelyeket hasznosítani tudnak a munkájuk során.
• Csak akkor lehet eredményeket elérni, ha kellő tudással rendelkeznek a tisztségviselők, de ehhez elengedhetetlen a kellő érdeklődés is!

Készítette: Toldi Miklósné