A tíz szakszervezetet, 42 ezer tagot, több százezer munkavállalót képviselő Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság 

-ismételten kéri, hogy a kormány jelölje ki a tárgyalásokra a képviselőjét;

-megkezdi annak a bírósági keresetnek az előkészítését, melyet - a Kormányt képviselő személy kijelölésének elmaradása esetén - kénytelenek leszünk benyújtani, és

-folytatjuk a sztrájk előkészítését, a pontos (optimális)  időpont meghatározását.

Ez immár harmadik levelünk. A Sztrájkbizottság legutóbbi ülésén három munkatervet dolgozott ki:

a.) tárgyalásos (munkaügyi);

b.) bírósági eljárás során követendő teendők;

c.) sztrájk lebonyolító.

Még bízunk a tárgyalások eredményességében.

A levél itt olvasható!

Egy fokozattal visszakapcsolhat a világ autógyártása a lanyhuló kereslet miatt. A hazai beszállítók már a "B" terv készítésén gondolkodnak. A járműipari beszállítóknak a legnagyobb gondot a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő hiánya jelenti. Az autóipari vezetőket meglepte, hogy az elmúlt időszakban a szakszervezetek a korábbiaknál keményebben harcoltak a munkavállalók béremeléséért, a teljesítmény-, illetve hatékonyságnövekedéssel alá nem támasztott béremelések pedig gyengítik a versenyképességet.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke ehhez kapcsolódva megjegyezte, a sztrájkok keretek közé szorítását azok szorgalmazzák, akik elfogadják, hogy a hatalom az üzleti érdekeket a társadalmi érdekek fölé helyezi. Az itt lévő német cégek anyavállalatainál nem érzik problémának az erős szakszervezetekkel folytatott bérvitákat sem – tette hozzá. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy már tavaly novemberben tucatnyi munkáltatóval állapodtak meg két számjegyű emelésben, ezért furcsa, ha valaki ezek után meglepődött a béremelések mértékén. A cikk teljes terjedelmében megtalálható a nepszava.hu oldalán.

Ismét szép számokat közölt a KSH az átlagbérekről, csakhogy ezek továbbra sem a valós helyzetet tükrözik - olvashato a nepszava.hu cikkében. A pénteken közzétett adatok szerint 2019. januárjában a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 228 400 forint volt: mindkettő 10,6 százalékkal nőtt tavaly januárhoz képest. Ezek az adatok azonban csupán a teljes munkaidőben, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgozók bérére vonatkoznak. A valós átlagbér - a kis cégeknél dolgozók fizetését is beleszámolva - legalább a harmadával alacsonyabb. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint rendkívül káros, hogy a KSH továbbra is csak részleges adatokat közöl a témában, mert az továbbra sem segíti a tisztánlátást. A MaSZSZ elnöke attól tart, hogy emögött politikai szándék húzódik meg, hiszen a kormány által eddig büszkén hirdetett jelentős keresetnövekedés visszaesését nehéz lenne megmagyarázni.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) – amely 38 ország 90 szakszervezetének körülbelül 45 millió dolgozóját képviseli – hisz benne, hogy lehetséges a dolgozók számára az igazságosabb Európa megvalósítása, ami a demokrácián, a szociális igazságosságon, a minőségi munkahelyeken és a magasabb béreken alapul. Az ESZSZ felhívja az összes szakszervezeti tagot arra, hogy az európai választásokon menjen el szavazni, és azokra a pártokra, jelöltekre voksoljon, amelyek/akik támogatják szakszervezeti követeléseinket. A 2019. május 23-26. között tartandó európai választások meghatározók lesznek a munkavállalók számára. Az új Európai Parlament Európát jobb hellyé teheti - olvasható a szakszervezetek.hu oldalán.

Jó hangulatú, sikeres és hasznos képzésen vettek részt az Észak Magyarországi Régió tisztségviselői melyet a TPI iroda oktatói tartottak április 11-12.-én Miskolcon - számolt be Hajdú Antal a régió vezetője. Az Organizing 2. képzésre azok kaptak meghívót akik az első fordulón részt vettek. A képzés célja, hogy minél sikeresebb szervezetek (tagtoborzás, kampányszervezés, szervezeti struktúra alakítás) működjenek a régióban!

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint nem okozott meglepetést az Alkotmánybíróság (AB) „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatos döntése, ami azt mutatja, hogy teljes az egység a munkavállalók kizsákmányolása mellett. A testület nem először hozott a kormányzati igényeket kielégítő döntést, hiszen valami hasonló történt a férfi 40 kapcsán kezdeményezett népszavazás ügyében is. Mindenki láthatta, hogy a parlament tavaly decemberben milyen körülmények közöztt döntött a Munka törvénykönyve módosításáról. Ha egy országgyűlési ülést nem lehet normális körülmények között megtartani, azon nem lehet mindenki számára kötelezően végrehajtandó jogszabályokat hozni. Az ezzel kapcsolatos írás itt olvasható.

(Fotó: index.hu)

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Főcze Lajos Alapítvány a Munkában megrokkantak és elhunytak emléknapja alkalmából megemlékezésre és gyertyagyújtásra invitál április 25-én fél nyolcra. Az esemény helyszíne a budapesti emlékmű, melyet a Munkában megrokkantaknak és elhunytaknak állítottak. (1200 Bp. Duna-lejáró utca 13.) A meghívó itt található.