Az Európai Bizottsághoz fordult a MaSZSZ

Az Európai Bizottsághoz fordult a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) a Munka törvénykönyve a túlmunka szabályait érintő módosításai miatt. A szakszervezet álláspontja szerint az új szabályozás sértheti a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv rendelkezéseit.

Állami tulajdonrész az ÓAM-ben

A magyar állam 20%-os tulajdonrészt vásárolt több mint 30 millió euróért az Ózdi Acélműben a jelenlegi tulajdonos német Max Aicher-csoporttól. A többségi tulajdonos 60 millió euró értékű technológiai beruházást, eszközbeszerzést hajt végre annak érdekében, hogy az Ózdi Acélművek magasabb színvonalon, komplexebb termékekkel, jobb hatékonysággal lássa el feladatát. Max Aicher, a Max Aicher-csoport tulajdonosa a közös sajtótájékoztatón jónak értékelte a magyar kormánnyal való együttműködést, és hozzátette, hogy a továbbiakban is erre törekednek. Az acélipar komoly kihívásokkal küzd, az ágazat megújítása a versenyképesség fokozásának jelentős eleme. Az acélipar jelentőségét a hazai építésgazdaság is adja, amelynek 2023-ig 25 ezer milliárd forint megrendelés-állománya van, és fontos, hogy az alapanyagokat magyar gyártóktól szerezzék be - mondta a hétfői sajtótájékoztatón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Fenti lépések lehetővé teszik, hogy a meglévő 500 munkahely biztonságban legyen, illetve az állások száma növekedjen. (forrás: MTI)

 

Vajon kinek az érdekeit képviseli a Munkástanácsok elnöke?

palkovicsPártpolitikai célokat, s nem a munkavállalók érdekeit szolgálják a szombati akciók – ezt nyilatkozta­ Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Egyértelműen a dolgozók helyzetének javításáról szóltak a megmozdulások, s ha valaki mást állít, árt a most formálódó akcióegységnek, s a jogaikért küzdő embereknek – hangsúlyozza a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kordás László szerint ezzel Palkovics becsapja az általa képviselt munkavállalókat is. A cikk folytatása...

Kordás: kénytelenek vagyunk erősebb eszközökhöz nyúlni, ha még csak választ sem kapunk az ország vezetőitől

Hol tart az AHFSZ sztrájk? - Tegnap megállapodtak

Mint ismeretes az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ)  január 24-e reggel hat és január 31-e reggel hat óra közötti időre hirdetett egyhetes sztrájkot, mert az Audi Hungaria Zrt. és a szakszervezet nem tudott megállapodni az idei évi bérekről a tavaly szeptember óta tartó tárgyalások során. Mivel a keddi tárgyalások sem vezettek megállapodáshoz, a sztrájk most is tart.

Folytatódtak a tárgyalások a Dunaferrben

A mai napon, a Dunaferr Társaságcsoportnál tovább folytatódnak a 2019. évi bér és béren kívüli juttatásokról a tárgyalások. Az ülésen a munkáltató és a DTKSZ aláírására jogosult szakszervezetek ismertették a legutóbbi testületi állásfoglalásaikat, egyben hangsúlyozták, hogy a tisztességes bérek megvalósulása, valamint a munkaerő megtartása érdekében továbbra is ragaszkodnak a két számjegyű alapbéremeléshez. A mai tárgyalást követően holnap reggel rövid tájékoztatót tart Mucsi Zoltán elnök a Dunaferr DV. Vasas a Szövetségi Tanács (SZT) tagjainak, akik majd megvitatják testületükkel a közösen kialakított Vasas szakszervezeti álláspontot. Ennek ismeretében a  SZT megfogalmazza a tárgyaló csoport részére, hogy a következő tárgyaláson a Vasas milyen álláspontot képviseljen. Folytatás 2019. február 5-én!

Sztrájk Info - itt tájékozódhatsz

Bérekről tárgyalnak a Dunaferrben is

Dunaújvárosban 2019. január 16-án volt az első érdekegyeztető tárgyalás a szakszervezetek képviselői és a vállalat vezetői között. Ezután a szakszervezeti testületek álláspontja, hogy január 1-től az alapbérfejlesztés mértéke 16 % legyen, amiből minden munkavállaló, aki 2019. január 1-én munkaviszonyban állt a DTKSZ hatálya alá tartozó bármelyik ISD Dunaferr társasággal, egységes alapbérfejlesztésben részesüljön. A Vasas Szakszervezet álláspontja 35.000,- Ft/fő/hó, az Ifjúsági Szervezet álláspontja pedig 30.000,- Ft/fő/hó. Az alanyi jogú alapbérfejlesztés végrehajtása után fennmaradó összegből a munkavállalók részére differenciált alapbéremelést kell végrehajtani.

Majd a január 24-i tárgyalást követően, a szakszervezetek álláspontját megismerve a munkáltató azt a javaslatot tette, hogy január 1-től minden munkavállaló, 20.000,- Ft alanyi jogon járó alapbéremelésben részesüljön, továbbá bizonyos kiemelt kategóriákba sorolt munkavállalók, valamint a közvetlenül a termelési folyamatokban résztvevő  egyes szellemi munkakörökben dolgozók további átlagos 5 %-os mértékű alapbérfejlesztésben részesüljenek a közvetlen vezetőik döntése alapján. A munkáltató a bonusz rendszer díjazásával kapcsolatban közölte, hogy az előírt feltételek teljesítése után minden munkavállaló számára 260.000,- Ft/fő/év összeg kerülne két részletben – 2019. augusztus, 2020. február – kifizetésre. Az alapbérfejlesztés és a bonusz rendszer együttes mértéke az alapbérfejlesztés előtti alapbértömeget alapul véve átlagosan 8,4 %+ 6 % mértékű lenne. Ezen felül a béren kívüli juttatások témakörében is elvi megállapodás született a január 23-24-i egyeztetésen. 

A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség Tanácsa a mai ülésén megtárgyalta a munkáltatói javaslatot és kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját, melyet el is juttatott az ISD Dunaferr Zrt. cégvezetőjéhez. Mucsi Zoltán szakszervezeti elnök a cégvezetőnek írt levelét itt olvashatjátok.

A bértárgyalás következő időpontja 2019. január 29.

A munkáltatók 70%-a jogsértő

A foglalkoztatók hetven százalékánál tapasztalt jogsértést a munkaügyi hatóság a most nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Jellemző a munkaidővel, a pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos visszaélés - olvasható a napi.hu oldalán. Ez azért is különösen fontos, mert a munka törvénykönyvének módosítása – a „rabszolgatörvény” – kapcsán a kormány azzal érvel, hogy a túlmunka szabályainak változása a dolgozók érdekeit szolgálja. Pontosabban, konkrét számadatokkal: 13 316 munkáltatót ellenőriztek, és ennek során az ellenőrzés alá vont munkavállalók (54 781 fő) 68 százalékát érintően állapítottak meg jogsértő magatartást. Meghatározó ezek között a feketefoglalkoztatás, mely 7462 embert érintett (13,6%), de jellemző a munkaidővel, a pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos visszaélés is. De a vizsgálatok szerint sok embert érintett a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontja írásbeli meghatározásának elmaradása is.

A munka törvénykönyvének a közelmúltban elfogadott módosítása szerint kollektív szerződés alapján változatlanul legfeljebb évi háromszáz óra túlmunka rendelhető el, de ez négyszáz óra is lehet, ha a munkavállalók ezt önként vállalják. Az elszámolási időszak pedig a korábbi 12-ről 36 hónapra nőtt, vagyis három év áll rendelkezésére a munkaadónak ahhoz, hogy kifizesse a túlmunkát, illetve azt szabadnapokkal ellentételezze. A hatósági ellenőrzés tapasztalatai viszont arra figyelmeztetnek, hogy ezzel kapcsolatban már most is gondok mutatkoznak. Így a dolgozók munkaideje sokszor meghaladja a napi, illetve a heti munkaidő megengedett mértékét, a rendkívüli munkavégzés kapcsán pedig a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével igyekeznek leplezni. A témában írt cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

Kordás vs. Palkovics

Megbeszélésre hívja a Munkástanácsok elnökét Kordás László (MASZSZ elnök), miután a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjújában Palkovics Imre azzal vádolta meg az utcai demonstrációsorozat szervezésében résztvevő érdekvédőket, hogy az ellenzéki pártok kormánybuktató céljait szolgálják - olvashatjuk a nepszava.hu oldalon. A MASZSZ elnöke a Népszavának nyilatkozva kijelentette, a szakszervezetek egymás közti vitája gyengíti az egyébként sikeres demonstrációk erejét is, ezért kezdeményezett megbeszélést Palkovics Imrével a közös célokról. 

bakony.jpgcib.jpgcontessa_vasas.jpgcorvin_logo.jpggosztolavasas.jpghoteleuropa.jpgpraktikervasas.jpgvodafone.jpgbakony.jpgcib.jpgcontessa_vasas.jpgcorvin_logo.jpggosztolavasas.jpghoteleuropa.jpgpraktikervasas.jpgvodafone.jpg
TOP