A miniszerelnök régóta megígért és a kiválasztott sajtóorgánumok számára tegnap megtartott sajtótájékoztatóján a rabszolgatörvényre vonatkozó kérdésekre is válaszolt. Orbán ezt mondta: „Tekintettel arra, hogy a vitákat a törvény elfogadása előtt kell lefolytatni, s azokat lefolytattuk, egyelőre semmilyen törvénymódosítást nincs napirenden....Magyarországon mindenki, ha elvégezte a munkáját, a következő hónap elején, az előző hónapban végzett munkáját, annak a bérét teljes egészében meg kell, hogy kapja..." Az Orbán Viktor által elmondottakra reagálva Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Hangnak elmondta, azzal, hogy nem kormányelőterjesztésként került a parlament elé a törvényjavaslat, hanem egyéni képviselői indítványként, a kormány megkerülte jogalkotási törvényt. Az ugyanis előírja, hogy a kormány által kezdeményezett jogszabályváltoztatás esetén az érintettek véleményét ki kell kérni. Ezt hívják érdekegyeztetésnek. Egyéni képviselői indítvány esetén nincs ilyen kötelezettség, tehát hiába állítja a miniszterelnök, nem volt hivatalos érdekegyeztetés. Példaként elmondta még, a munkaidőkeret lényege abban áll, hogy a munkaidőkeret teljes hosszának átlagában kell meglennie a heti 40 azaz, napi 8 óra munkának. Ami ezen felül van, az a túlmunka. Ha például két hónapos a munkaidőkeret, és az első hónap 20 munkanapján valaki 200 órát dolgozott, a második hónap 20 munkanapján 120 órát, akkor a munkaidőkeret egészére vonatozóan teljesült a heti 40, illetve a napi 8 óra, és sem az első, sem a második hónap után nem jár túlmunkaóra díj, hiába dolgozott az illető az első hónapban 40 órával többet. Vagyis ez esetben a munkáltató megspórolta a plusz 40 óra után járó ötvenszázalékos pótlékot. Egy típusú túlóradíj van, amire igaz a miniszterelnök által említett havi kifizetés: a beosztáson felüli rendkívüli munkavégzés. Vagyis ha valaki be van osztva mondjuk 10 órára egy nap, de reggel vagy nap közben azt mondják neki, hogy dolgozzon 12 órát, vagy menjen be a szabadnapján. Ezt ki kell egyenlíteni hó végén. angsúlyozta, hogy ahol 36 hónapra nő a munkaidőkeret, ott az első két évben a munkáltató akár folyamatosan is heti hat napot dolgoztathatja a dolgozót, ami 800 plusz munkaórát jelent, s ezt a harmadik évben szabadságként adhatja ki a munkavállalónak. Ez a 36 hónapos szabály azoknak a munkáltatóknak a számára készült, akiknek a termékei több éves ciklusban készülnek, mint pl. a győri Audi gyár. A cikk teljes tejedelmében itt olvasható.

A Munka Törvénykönyvének 2019. január 1-től érvényes módosításával ettől az évtől kezdve éves 400 óra túlórakeretre, és akár hároméves elszámolási időszak bevezetésére is lehetősége van a munkáltatóknak. A törvény elutasítottsága hatalmas, és ennek kapcsán több tüntetés is volt, pl. az idén január 5-én. A fő kérdés, hogy lehet-e (általános) sztrájk, amely a kormányt visszalépésre késztetheti. Ezt a helyzetet elemezte a Policy Agenda, az itt olvasható cikkben.

A szokásokhoz híven, az idén is elkészült egy kis segédlet, egy összesítő táblázat a 2019. évben érvényes juttatásokról, adókról, közterhekről, mely itt található. A táblázatba összegyűjtötték az információkat az idei munkabérekről és illetményekről, a nyugdíjakról, az álláskeresők támogatásáról, a közterhekről és adókról, a cafeteriáról, a tb ellátásokról és családtámogatásokról, valamint a szociális ellátásokról. Hasznos tudnivalók mindenki számára.

Ahogy az már mindenki számára ismert, a Munka törvénykönyve 2019. jan. 1-től ismét módosult. A honlapunk Dokumentumtárában megtalálható a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről a hatályos Ptk. hivatkozással és a 2019. január 1-től érvényes szövegezéssel együtt.

Az idei évre is elkészítettük számotokra a munkaidő naptárt. Ebben megtalálhatóak a munkanapok, munkaszüneti- és a pihenőnapok, valamint a havonta teljesítendő munkaórák száma. A naptárat táblázatos formában itt találjátok.

Január 19-én egy időben tüntet Magyarország mind a tizenkilenc megyéje és a külhoni magyarság a rabszolgatörvények, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, a méltányos munkafeltételekért és bérekért! Kérünk minden magáért, családjáért és Magyarországért felelősséget érző polgárt, hogy csatlakozzon a megyeszékhelyeken és a többi városban szerveződő demonstrációkhoz, vagy akár szervezze meg azt saját településén. Keressétek a megyei akciószövetségeket! Szervezzetek röpgyűléseket, szórólaposztásokat, utcai akciókat, útlezárásokat! Használjátok a tiltakozás, figyelemfelhívás minden lehetséges legális formáját, hogy mindenki tudjon a követeléseinkről, a készülő tüntetésekről!

1. Módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra szabályozást pedig vonja vissza a kormány!
2. Emeljék a minimálbért legalább két számjegyű mértékben, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit!
3. Követeljük a sztrájkjog újraszabályozását, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést a dolgozókat érintő törvények módosításánál!
4. Követeljük egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásának követelményeit, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig.

További információ a helyszínekről itt olvasható!

Az európai megmozdulások helyszínei:

• Amszterdam
• Bern
• Bécs
• Dublin
• London
• München
• Oslo
• Stuttgart
• Swansea
• Berlin
• Hamburg