100 éve hozták létre a Népszövetséget – az ENSZ elődjét -, és a munka-tőke viszonyát globálisan rendező ILO-t, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet. A versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június 28-án létrejött az ILO, mely 1946-ban az ENSZ első szakosított intézménye lett, és megalakulásának 50. évfordulóján, 1969-ben Nemzetközi Nobel Béke Díjjal tüntették ki. A szervezet céljait az 1944-ben elfogadott Philadelphiai Nyilatkozat határozza meg, mely a II. világháború tapasztalatait is visszhangozta: „egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságosság talaján épülhet. Az igazságtalan munkafeltételek, a nélkülözés és a nyomor olyan elégedetlenséget teremtenek, amelyek veszélyeztetik a békét és a kölcsönös megértést.”

Az ILO felfogásában a társadalmi igazságosság feltétele, hogy mindenkinek legyen munkahelye, termelékeny munkája és elfogadható jövedelme, a munkahelye biztonságos legyen, csökkenjen a munkaórák száma, a dolgozók alakíthassanak szakszervezetet. 

Ózdon a munkáltató úgy döntött, hogy a szakszervezet megkerülésével, az egyéni munkaszerződéseket módosítva emeli az alapbéreket. Örülünk annak, hogy  bár az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. vezetése folyamatosan azt kommunikálta - a szakszervezettel folytatott egyeztető tárgyalásokon is -, hogy nincs szándékában idén alapbért emelni, mégis végrehajtottak a cégnél egy minden munkavállalót érintő bérfejlesztést. A dologban csak az a sajnálatos, hogy ez nem a munkaügyi kapcsolatok rendszerén belül történt, ami pedig mindkét fél számára megnyugtató garanciákat biztosítana. A kialakult helyzetről bővebben a nepszava.hu oldalán olvasható cikkből tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Dunaferr történetében még nem fordult elő az, hogy a kollektív szerződés kötésére jogosult felek bármelyike egyoldalúan felmondta volna ezt a megállapodást. Péntek reggel Evgeny Tankhilevich, az ISD Dunaferr Zrt. cégvezetőjeként megtette ezt. A reprezentatív szakszervezetek nyilatkozatot tettek közzé.  A cikk folytatása...

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama Magyarországon jelenleg maximum 90 nap. Ez Európában és világszinten is egyedülállóan rövid idő - olvasható az aHang írásában. A munkájukat elvesztők nem sok jóra számíthatnak, mivel Magyarországon a korábbi bruttó bér 60 százalékát kapja, akinek felmondanak. A kifizetés maximuma a minimálbér (jelenleg 161000,-Ft), ami azt jelenti, hogy a bruttó 368 ezer forintos átlagfizetés is messze kimeríti ezt a maximumot, így csak a korábbi bér 44 százalékát kapja egy átlagbért kereső. A fő probléma pedig az, hogy ezt is csak 90 napig. Ha nincs pénzük az embereknek, akkor nem  is fogyasztanak, a gazdaságra ez negatívan hat, ami további elbocsátásokhoz vezet. Ez egy végeláthatatlan spirál. Ha tenni akarsz az ügyben, írd alá a petíciót Te is!

A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség honlapján adott hírt arról, hogy a munkáltató a mai napon felmondta a társaságcsoport kollektív szerződését. A részletek itt olvashatók.

További kapcsolódó cikkek:

Felmondták a kollektív szerződést a Dunaferrnél, a szakszervezet már a vállalat jövőjét félti

Felmondták a Dunaferrnél a kollektív szerződést

Sztrájkra is készek a Dunaferrnél, miután felmondták a kollektív szerződést

A Dunaferr felmondta a kollektív szerződést

Ahogy arról korábban már beszámoltunk a Dunaferrben működő Vasas szakszervezet összetűzésbe került a cégvezetéssel, mivel utóbbi felrúgta a februárban kötött megállapodásukat, amire eddig még nem volt példa. A helyi érdekvédők jogi útra terelték a vitát. A másik nagy acélvárosban is forr a levegő. Ott január óta húzódik a bértárgyalás eredménytelenül. A jáványügyi vészhelyzet idején is keményen dolgozó munkások megelégelték az időhúzást és szerdán, egy újabb sikertelen egyeztetés végén bejelentették a munkáltató képviselőinek, hogy sztrájkbizottságot alakítottak. A kialakult helyzetről a merce.hu oldalán olvashatók részletek.

A hétvégén a nepszava.hu is cikket jelentetet meg a témában, amely ITT olvasható.

Az Adózóna szakértője szerint általánosságban nem tiltható meg, hogy a dolgozó a munkabérére vonatkozó információt egyes esetekben más tudomására hozza. Ehhez viszont szükséges egy olyan konkrét dolgozói érdek, amely legitimálja ezt. Azonban az is szabályos, ha a munkaszerződésben vagy akár egy szabályzatban megtiltják, hogy bárki is elmondja, mennyit keres. Erről bővebben ITT olvashattok.