Az Európai Bizottság által kezdeményezett, az európai minimálbérrel kapcsolatos első körös konzultációra adandó válasszal kapcsolatban lezárult az Európai Szakszervezeti Szövetségen belüli szavazás. Az előzetes hírek szerint a tagszervezetek és az európai ágazati szövetségek nagy része részt vett a szavazáson, és túlnyomó többségük (80% körül) IGEN szavazatot adott le. A közép-kelet európai régió szervezetei (a MASZSZ is) IGEN-nel szavaztak. 

Az ESZSZ titkárság február 24-én, azaz ma délután határozza meg a szavazás eredményének közzétételi módját - ezt követően, várhatóan február 25-én tudunk részletesebb tájékoztatást adni. Az európai minimálbérrel és az első körös konzultációval kapcsolatos tájékoztató ITT található.

Még javában tart az influenzaszezon. Az influenza minden évben visszatérő, tömeges megbetegedéseket okozó járvány. "Azok a  vállalkozások, amelyek e járványos időszakokban  is jelenléti bónusszal ösztönzik, sőt - az alacsony bérű munkahelyeken - késztetik munkavállalóikat arra, hogy betegen munkába járjanak, maguk is elősegítik a járvány terjedését..." - olvasható a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) közleményében. Egyértelműen kimondható, hogy ez egy rossz gyakorlat. A KDFSZ felszólítja a munkáltatókat, hogy általában is, de különösen a járványos időszakokban, hagyjanak fel  a jelenléti bónuszok alkalmazásával és tartsák fontosnak a munkavállalók egészségét,  ösztönözzék őket arra, hogy ha betegek akkor azonnal forduljanak orvoshoz, maradjanak otthon a gyors gyógyulás érdekében és azért, hogy ne fertőzzenek meg másokat is. Egy szakszervezet nem is gondolhatja másként, hiszen első a munkavállaló és az ő egészsége. A felelősen gondolkodó munkáltatónak is elemi érdeke, hogy egészséges munkásokkal dolgoztasson, hiszen ők képesek csak megfelelő hatékonysággal a munkát elvégezni.

A foglalkoztatást és a minimálbért illetően számos változás történt az év elején a hatályba lépő törvénymódosítások következtében. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás szabályai, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A gyermeket nevelő munkavállaló kérésére a gyermek 4 éves koráig – amennyiben az alkalmazott 3 vagy több gyermeket nevel, akkor egészen 6 éves korig – a munkáltató köteles az általános teljes napi munkaidő felét részmunkaidőssé alakítani. A korábbi szabályozás a gyermek 3, illetve 5 éves koráig kötelezte a cégeket a munkaszerződés módosítására. A minimálbér év elejei emelése több területen is következményekkel jár. Ilyen a rehabilitációs hozzájárulás összegének növekedése is. Azoknak a vállalkozásnak, ahol az alkalmazottak száma meghaladja ugyan a 25 főt, ám az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el az 5 százalékot, minden hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló után 1 449 ezer forintot kell rehabilitációs hozzájárulásként megfizetni. A törvénymódosítások eredményeként összességében elmondható, hogy a társaságoknál elkerülhetetlenné válik a cégszabályzatok és a munkaszerződések felülvizsgálata.

forrás: adozona.hu

A TPI Kecskeméti irodájába keresünk kíváló kommunikációs és konfliktuskezelő képességgel, társalgási szintű német nyelvtudással,  csapatmunkában jól teljesítő, mobilis munkatársat. A jelentkezéseket 2020. március 6-ig várjuk. A részletekről ITT olvashatsz.

A GDP a vártnál jobban, 4,9 %-kal növekedett, az éves infláció pedig 4,7% a KSH adatai szerint. Ennek tükrében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) béremelési korrekciót, legalább 1,2 %-kos visszamenőleges nyugdíjkiegészítést, a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetését, valamint a közszolgáltatók számára mielőbbi bérajánlatot követel. Ezért a MASZSZ elnöke, Kordás László a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma összehívását sürgeti. A témában megjelent cikk itt olvasható.

Február 11-én hozták nyilvánosságra a hírt, hogy a piaci kereslet csökkenése miatt az ABB bezárja ózdi gyárát. Az ABB több mint 100 országban működik, és 144 000 főt alkalmaz. Vezető üzletágai az energetika, ipari automatizálás, hajtások, valamint robotika és gyártásautomatizálás. Az ózdi gyáregység főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyárt. Az információk szerint 2020 végén áll le véglegesen az ózdi üzem, a bezárás nagyjából ezer munkahelyet érint. A Vasas Kohász Öntész Szakmai Bizottsága - melynek egyik meghatározó tagja az Ózdi Acélművek Kft. Vasas alapszervezete - szolidaritási nyilatkozatot küld az ABB ózdi munkavállalóinak, felhívva a cég figyelmét a dolgozókról való gondoskodás fontosságára! A nyilatkozat itt olvasható.